„Horvát-Szlavónország” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: sv:Kungariket Kroatien och Slavonien; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Fájl:Triune Kingdom of Dalmatia, Croatia and Slavonia (1867 - 1918).gif|bélyegkép|150px|Horvát-Szlavónország címere]]
'''Horvát-Szlavónország''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''Kraljevina Hrvatska i Slavonija'', [[német nyelv|németül]] ''Königreich Kroatien und Slawonien'') teljes nevén '''Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok''', Magyarország (hivatalos nevén Magyar Királyság) része, a közigazgatási [[Magyarország]] [[társország]]a volt 1868-1918 között. Területe ma döntő részben [[Horvátország]]hoz tartozik, csupán legkeletibb darabja, az egykori [[Szerém vármegye]] keleti része tartozik [[Szerbia|Szerbiához]], azon belül a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|VajdaságVajdasághoz]]hoz. Területe 42 541 négyzetkilométer volt.
 
== Történelem ==
Szlavónia a honfoglalás előtt az Avar, majd a Frank Birodalom része volt, mely a [[Dráva-Száva-köze|Dráva-Száva-közét]] jelentette. A [[honfoglalás]]tól ez a terület a [[Magyar Királyság]] szerves része lett. [[I. László magyar király|Szent László]] király 1091 előtt megalapította a zágrábi püspökséget ([[Kaptol]]), ami Szlavónia területén helyezkedett el. A korábban önálló [[Horvát Hercegség]], mely [[I. Tomiszláv]] király óta (925-től) [[Horvát Királyság]], nem azonos a mai Horvátország területével; a Kapela-hegységtől délre elterülő régiót foglalta magába. Az utód nélküli [[Zvonimir]] halála után belviszály tört ki, majd [[Szent László]] 1091-ben elfoglalta Horvátországot.<ref>http://erettsegi-tetelek.pmpcomp.hu/tortenelem-tetelek/szent-laszlo-es-konyves-kalman/</ref><ref>http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/LAKK27.HTM</ref><ref>http://209.85.129.132/search?q=cache:wT6TmlBvecoJ:www.pedtori.extra.hu/tori/arpadhazdinkapcs.doc+Szent+L%C3%A1szl%C3%B3+elfoglalja+Horv%C3%A1torsz%C3%A1got&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu</ref> Horvátország a Magyar Királyság tartománya lett, habár autonómiával bírt, hiszen eleinte magyar hercegek, később (a [[13. század]] második felétől) a bánok vezették. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak. Horvátország továbbra is Magyarország tartománya volt a török elleni harcok idején, majd kiűzését követően is.
 
[[1868]]-ban az [[osztrák-magyar kiegyezés]] értelmében történt radikális közjogi változásokat látva az újonnan létrejött [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában]] Magyarország nemzetiségei is próbáltak az addiginál jobb pozíciókat kiharcolni maguknak. Közülük a horvátok voltak a legeredményesebbek: [[1868]]-ban aláírták és törvénybe iktatták a [[horvát-magyar kiegyezés]] néven is emlegetett 1868. évi XXX. törvénycikket (Horvátországban 1868. évi I. törvénycikk), melynek értelmében a magyar politikai elit elismerte a [[horvátok|horvátot]], mint politikai [[nemzet]]et és kimondta, hogy Magyarországon (a Magyar Királyságon belül) a közigazgatási [[Magyarország]], illetve elismerte, hogy [[Horvátország|Horvát]]- és [[Szlavónia|Szlavónország]] egy államközösséget képeznek, amin belül Horvát-Szlavónország egy külön territóriummal bíró politikai nemzet.
12. sor:
 
A [[horvát nyelv]]et [[hivatalos nyelv]]ként használhatták a belső közigazgatásban és önálló horvát parlament és kormány alakult [[Zágráb]]ban a mindenkori [[horvát bánok listája|horvát bán]] vezetésével. Ezeken felül a magyar [[Országgyűlés]]be a [[Szábor|horvát országgyűlés]] (Szábor) kezdetben 29, majd a [[katonai határőrvidék]] föloszlatása után összesen 42 képviselőt delegálhatott (40-et az alsóházba, kettőt a felsőházba) valamint a két ország kapcsolataiért felelős [[Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter]]t.
=== Államjogi viszony ===
[[Fájl:Donaumonarchie kroatie&slavonie.GIF|bélyegkép|jobbrajobb|250px|Horvát-Szlavónország fekvése az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchián]] belül]]
Horvátország Magyarországhoz való államjogi viszonyát az az egyezmény szabályozta, amelyet a magyar [[Országgyűlés]] és a horvát [[szábor]] küldöttsége kötött 1868-ban, s amelyet mindkét ország törvényhozása úgy cikkelyezett be, mint egyéb nemzetközi egyezményeket szokás (1868. évi XXX. tc. Magyarországon, 1868. évi I. tc. Horvátországban). A két ország közjogi viszonyát szabályozó „[[horvát-magyar kiegyezés|horvát kiegyezés]]” mindenekelőtt kimondotta, hogy a két ország kifelé „egy és ugyanazon állami közösséget képez”. Az államközösségen belül Horvátország „külön territóriummal bíró politikai nemzet”, amely „belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír.” Megállapította az egyezmény, hogy a két terület között vannak közös ügyek, amelyekre nézve a törvényhozás és a kormányzat is közös. E közös ügyek költségeihez Horvátország az úgynevezett adóképességi arány (kvóta) szerint járul hozzá, amelyet 6,4%-ban állapítottak meg. Ebben az esetben viszont semmi sem maradt volna az autonómia költségeire. Ezért a magyarok hozzájárultak ahhoz, hogy a horvátok a bevételeik 44%-át megtarthassák a saját belügyi szükségleteik fedezésére, a közösügyi hozzájárulásból hiányzó összeget pedig Magyarország pótolta. Ez a kérdés a horvát-magyar pénzügyi kiegyezés tízévenkénti megújításai alkalmával mindig heves vitákra adott okot, s a horvátok emiatt egyre erőteljesebben követelték a pénzügyi autonómiát is. A közös ügyekben a törvényhozás a pesti magyar országgyűlést illette, amelyre a horvát szábor 29 (később a Határőrvidék visszacsatolása után 40) képviselőt küldött. A horvát képviselőknek jogukban állt a közös üléseken és a delegációban a horvát nyelvet használniuk. Horvátország érdekeit a közös kormányban egy [[horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter]] képviselte. A közös minisztériumokban és egyéb központi kormányszervekben a horvát ügyek intézésére külön horvát osztályokat kellett felállítani.
 
25. sor:
Az [[I. világháború]]t követő politikai átrendeződés során Horvát-Szlavónország az újonnan létrejövő [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam]]hoz csatlakozott.
 
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Croatia-Slavonia-Kingdom-of-Hungary.png|bélyegkép|320px|jobbrajobb|Horvát-Szlavónország (zölddel) a [[Magyar Királyság]]on belül]]
Az ország [[1918]]-ig nyolc [[vármegye|vármegyére]] oszlott:
* [[Belovár-Kőrös vármegye]]
45. sor:
1914-ben a vármegyékhez összesen 70 [[járás]] és 13 [[város]] tartozott.
 
== Lakosság ==
A királyság összlakossága [[1910]]-ben 2&nbsp;621&nbsp;954 személy volt, ebből:
* 1&nbsp;638&nbsp;354 (62,5%) [[Horvátok|horvát]]
54. sor:
* egyéb, főként [[olaszok]]
 
== Lásd még ==
* [[Horvátországi magyarok]]
 
== Jegyzetek ==
82. sor:
[[ru:Королевство Хорватия и Славония]]
[[sk:Chorvátsko-slavónske kráľovstvo]]
[[sv:Kungariket Kroatien- och Slavonien]]
[[uk:Королівство Хорватія і Славонія]]
[[zh:克羅埃西亞-斯拉沃尼亞王國]]