„Antibolsevista Comité” változatai közötti eltérés

(Másként:Az '''Antibolsevista Comité''' ([[Anti Bolsevista Comité]] ill. [[Anti-Bolsevista Comité]], rövidítve: [[ABC]]., Korabelikorabeli elnevezéseelnevezéssel: (bécsi) [[Magyar Nemzeti Bizottság]]) Grófgróf [[Bethlen István]] vezetésével [[Bécs]]ben [[1919]]. [[április 12]]-én megalakított [[ellenforradalmi szervezet]]. Célja a [[Tanácsköztársaság]] megdöntése volt. Kapcsolatban állt az [[Arad]]on gróf [[Károlyi Gyula]] által alakított ellenforradalmi kormánnyal. 1919 május végén gyakorlatilag felbomlott, tagjai közül többen a [[szeged]]i [[ellenforradalmi kormány]] tagjai lettek.

1919 áprilisában egy antant támogatással bíró ellenforradalmi haderő megszervezését terveziktervezték, ám [[Clemenceau]] ellenkezése miatt a terv meghíusult. Próbálkoztak a tanácskormány belülről történő megdöntésével is: e tervükkel az éppen Bécsben időző, a Tanácsköztársasággal egyet nem értő szociáldemokrata politikuspolitikust, [[Garami Ernő]]t keresték meg - sikertelenül. Így később önerőből kívánták céljukat elérni. Egyik csoportjuk a Nyugat-Dunántúlon kívántakart akcióba lépni, mások a déli demarkációs vonal menti területeken, ismét mások a francia zónában kívántak tevékenykedni. Ehhez kapcsolódott két nevezetesebb akciójuk, a bankgassei rablás és a brucki puccs.

[[Május 2]]-án éjjel - két követségi alkalmazott információi alapján - magyar katonatiszti csoport hatolt be a bécsi magyar követség épületébe, s lefoglalta az ott tárolt pénzösszeget, sőt egy időre letart óztatottletartóztatott két kiküldöttet: [[Bolgár Elek]] követet és [[Fenyő Andor]] gazdasági megbízottat. Bár a pénz egy részét (69 millió koronát) a nyomozás során visszajuttatták a bécsi rendőrségre, a megszerzett pénz és az önbizalom újabb akciót tett lehetővé.

A sikeres rablást követően a legitimista csoport (Sigray, Pallavicini, Szmrecsányi) [[május 6]]-án [[Bruck an der Leitha]] osztrák határállomásról kiindulva, [[Királyhida]] közelében, 30-40 tiszt éléntiszttel megkísérelte a behatolást magyar területre. Tervük az volt, hogy innen kiindulva az egész Dunántúlt ellenőrzésük alá vonják. Akciójuk a felkészületlenség és a magyar határrendőrség ellenállása miatt összeomlott.

A támadás kudarca kiélezte az ABC-n belüli ellentéteket. Ráadásul a tanácskormány nyomására az osztrák kormány addig semleges magatartása is ellenségessé vált a csoporttal szemben. A bomlás harmadik tényezője az volt, hogy [[május 5]]-én [[Arad]]on megalakult [[Károlyi Gyula]] [[ellenkormány]]a. A bécsi politikusok utolsó közös akciója annak a nyilatkozatnak megszövegezése volt, melyben kijelentették, hogy Károlyi Gyula kormányának megalakulását helyeslik, a kormányt „pártkülönbség„''pártkülönbség nélkül hazafias törekvésében támogatni fogják''.”<ref>Idézi: Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991. p. 87.</ref>

* Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

* Gergely Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Vince Kiadó, [Bp.] 2001.

* Markó László (szerk.): Általános történelmi fogalomgyűjtemény. Holnap Kiadó, 1992.

* Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991.