„Pasteiner Iván” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belső linkek, külső link javítása
szövegbővítés, új tétel a bibliográfiában
1. sor:
'''Pasteiner Iván''' ([[Budapest]], [[1887]]. [[május 16.]] – [[Graz]], [[1962]]. [[február 16.]]) [[könyvtáros]], a budapesti [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtár]] igazgatója, majd főigazgatója [[1926]] és [[1945]] között. [[Pasteiner Gyula]] (1846–1924[[1846]]–[[1924]]) művészettörténész fia.
 
==Élete==
[[1909]]-ben a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetemen]] szerzett államtudományi doktori oklevelet. Ebben az évben lett az Egyetemi Könyvtár fizetés nélküli kisegítőtisztje, majd díjnokká és könyvtártisztté nevezték ki. [[1915]] és [[1918]] között az [[első világháború]] frontjain harcolt. [[1920]]-ban megbízták az általa megszervezett Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ igazgatásával. 1926-ban az Egyetemi Könyvtár igazgatójává, [[1935]]-ben főigazgatójává nevezték ki. Ezt a pozíciót 1945-ös nyugdíjazásáig töltötte be.
 
[[1928]] és [[1944]] között az [[Magyar Tudományos Akadémia]] Könyvtári Bizottsága, 1928-tól [[1934]]-ig a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága, [[1937]] és 1944 között a [[Római Magyar Intézet]] kuratóriumának tagja volt. A [[Gyűjteményegyetem]] feloszlatása után, 1934-ben közgyűjteményi főfelügyelő lett. Részt vett a [[Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete]] megalapításában; a szervezet első, [[1936]]. októberi kongresszusán ''Magyar könyvtárpolitika'' címmel adott elő.
 
[[1947]]-ben emigrált, Grazban telepedett le.
 
==Munkássága==
Könyvtárigazgatói működése elsősorban a korábbinál nagyobb munkafegyelem megkövetelése és kiváló szervezőtehetsége miatt emlékezetes. Az egyetemi tanács – egyetlen kivétellel – minden kinevezési, építkezési és katalogizálási javaslatát elfogadta. Összeköttetései révén elérte, hogy könyvtára számára más intézményekhez képest magasabb állami átalányt állapítsanak meg, illetve – a harmincas évek második felében – jelentős összegeket különítsenek el raktárépítésre. Megszervezte az épület belső átépítését és első általános tatarozását. Mivel az első világháború idején szünetelt a nyugati folyóiratok beszerzése, [[1929]]–[[1930]] folyamán Pasteiner felfüggesztette a monografikus művek megrendelését, és a könyvtár minden pénzét folyóiratpótlásra költötte. Ennek következményeként az intézmény tekintélyes adósságot halmozott fel, ami számos lap előfizetésének lemondásával járt együtt. Bár a könyvtár szakkatalógusát több bírálat érte, Pasteiner csak kisebb korrekcióra adott utasítást, az [[egyetemes tizedes osztályozás]] bevezetésére az azt – állítása szerint – „elsőrangú könyvtári szaktekintélyek részéről világszerte ért” bírálatok miatt nem volt hajlandó.
 
Közgyűjteményi főfelügyelőként szorgalmazta a könyvtárak együttműködését; 1936-ban javasolta, hogy „az azonos gyűjtési körrel bíró s egyetemes jellegű tudományos könyvtáraink – tehát a [[Országos Széchényi Könyvtár|Széchényi]], [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|Akadémiai]], [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi]], [[Országgyűlési Könyvtár|Parlamenti]] és a budapesti Egyetemi Könyvtárnak – gyűjtési köre összehangoltassék.”
Keveset publikált, néhány tanulmányt és kisebb cikket közölt. (1931 márciusában felkérték a készülő egyetemtörténet könyvtári kötetének megírására, vállalását azonban nem teljesítette, így csak a négy kar története jelenhetett meg 1935 és [[1938]] között.)
 
Keveset publikált, néhány tanulmányt és kisebb cikket közölt. ([[1931]] márciusában felkérték a készülő egyetemtörténet könyvtári kötetének megírására, vállalását azonban nem teljesítette, így csak a négy kar története jelenhetett meg 1935 és [[1938]] között.)
 
==Főbb művei==
22 ⟶ 24 sor:
 
==Irodalom==
*[[Csapodi Csaba]] – Tóth András – Vértesy Miklós: ''Magyar könyvtártörténet.'' Budapest, 1987, Gondolat.
*[http://www.konyvtar.elte.hu/magunkrol/tortenet/foigok.html Életrajza az ELTE Egyetemi Könyvtár honlapján]
*Kenyeres Ágnes: ''Egy könyvtár hétköznapjai.'' Budapest, 1985, Szépirodalmi.