„Szilisztra” változatai közötti eltérés

{| border=1 cellpadding="4" cellspacing="0" align="right" style="margin: 0 0 1em 1em; background: #f9f9f9; border: 1px #aaaaaa solid; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"

|-----

| [[Területe]]

|

|-----

|-----

| [[Polgármester]]

'''Szilisztra''' város ''(Силистра)'' (régi magyar neve: Durosztol) [[Bulgária]] északkeleti részén, a [[Duna]] jobb partján, [[Dél-Dobrudzsa]] régióban. 2005 végén a lakossága 49 166 fő volt.

 

Eredetileg [[trákok|trák]] település volt, majd [[106]]-ban rómaiak alapították ''Durustorum'' kolóniát. A 7. században bolgárok foglalják el, ekkor ''Drásztár'' a neve. Az első bolgár birodalom alapítója, [[Aszparuh kán]], 30 éven át itt lakozott és megerősítette a várat. A 9. században [[Omurtag kán]] palotát építtetett, amely a bolgár cárok dunai rezidenciája lett. A palotát 3,5 – 4 méteres vastagságú fal vette körül, így amikor 896-ban a honfoglaló magyarok megtámadták, Simeon cár visszaverte őket. Amikor a bolgárok kereszténnyé lettek, itt volt az egyik első püspöki székhely. A város katonai jelentősége a török hódoltság alatt is megmaradt, és itt volt a teljes Dobrudzsát és Kelet-Bulgáriát magában foglaló [[szandzsák]] központja. A szilisztrai hajóépítők a többi dunai város számára is dolgoztak.

 

1828. július 21-től november 10-ig és 1829. május 17-től június 29-ig az oroszok ostromolták; június 29-én Krasszovszkij tábornok megadásra bírta, utána hét évig orosz kézen volt. Miután Törökország megfizette az oroszoknak a kirótt hadisarcot, 1841-ben visszakapták Szilisztrát. Az újabb török uralom alatt épült az Abdul Medzsid-erőd. A [[krími háború]]ban az oroszok 1854 májusában újra megostromolták, de egy hónap után sikertelenül elvonultak. 1878-ban Bulgária része lett, majd az [[I. világháború]] után – Dél-Dobrudzsa részeként – Romániához került. [[1888]]-ban a Szilisztréhez tartozó Ferhatlar faluban született [[Süleyman Hilmi Tunahan]], a híres [[törökök|török]] [[muszlim]] vallástudós. 1940 óta ismét Bulgáriához tartozik.

 

* A város legfőbb turisztikai nevezetessége az [[I. Theodosius római császár|I. Theodosius]] korából származó római sír. Freskói az elhunyt római házaspárt, szolgáikat, pávákat és vadászjeleneteket ábrázolnak.

* Abdul Medzsid-erőd (1841-1853)

* A [[Tutrakan]] és Szilisztra közti Duna-szakaszon található a [[Szrebarna Bioszféra Rezervátum]].

 

* Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972

 

{{Commons|Category:Silistra|Szilisztra}}

* [http://bulgaria.domino.bg/silistra Hivatalos honlap (bg, en)]

[[fi:Silistra]]

[[fr:Silistra]]

[[hr:Silistra]]

[[id:Silistra]]