„Daniel Olbrychski” változatai közötti eltérés

[[1970]]-ben Olbrychski Magyarországra látogatott, ahol Jancsó Miklós éppen az ''[[Égi bárány]]'' című filmjét forgatta. A magyar rendező később azt nyilatkozta a ''Filmvilág'' című szaklapnak, hogy félig már kész volt a film, mikor kiderült, hogy Olbrychski a stáb rendelkezésére tud állni. Ez egy olyan lehetőség volt, amit nem lehetett elszalasztani, ámbár nem volt könnyű feladat egy részben már leforgatott filmbe egy teljesen új szereplőt (a hegedűs) bevezetni. Jancsó még ugyanabban az évben egy másik filmjébe is meghívta a lengyel művészt: ''[[A pacifista]]'' Olaszországban készült [[Monica Vitti]], [[Pierre Clémenti]] és [[Madaras József]] főszereplésével. ([[1974 a filmművészetben|1974]])-ben a ''[[Róma visszaköveteli Cézárt]]'' című olasz tévéfilmjéhez Jancsó ismét igényt tartott Olbrychski közreműködésére a leginkább a ''[[Fellini-Satyricon]]'' című filmből ismert [[Hiram Keller]] partnereként. Természetesen Andrzej Wajda sem feledkezett el a felfedezettjéről. A ''[[Tájkép csata után]]'' (1970) című drámája egy fogolytáborban játszódik, [[1945]]-ben. Olbrychski alakította Tadeuszt, a fiatal költőt, akinek szerelme a lengyel zsidólánnyal tragikus véget ért. [[Jaroslaw Iwaszkiewicz]] novellája alapján készült a ''[[Nyírfaliget]]'' (1970). A költői szépségű film tüdőbeteg főhőse, Stanislaw ([[Olgierd LukaszewiczŁukaszewicz]]) a közelgő halál tudatával féktelenül veti bele magát a számára egyre rövidebb élet örömeibe, és ezt a túláradó életkedvet bátyja, a mogorva természetű Boleslaw (Olbrychski) képtelen megérteni. A két testvér kapcsolatában kulcsszerepe van Stanislaw szerelmének, Malinának ([[Emilia Krakowska]]). [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Mihail Bulgakov]] híres regénye, a ''[[A Mester és Margarita]]'' egy részlete alapján, a nyugatnémet tévé számára készült Wajda ''Pilátus és a többiek'' (1972) című munkája, amelyben Olbrychski [[Máté apostol]] szerepét játszotta. A wajdai életmű két csúcspontja következett ezután. A ''[[Menyegző]]'' ([[1973 a filmművészetben|1973]]) [[Stanislaw Wyspianski]] [[1901]]-es színdarabjából készült, amely a lengyel nemzet sorskérdéseit veti fel. Wajda a maga költői látomásába a dráma keletkezése óta eltelt 7 évtized lengyel történelmi tapasztalatait is beépítette. A lengyel gyáripar véres megszületésének krónikája ''[[Az ígéret földje]]'' ([[1975 a filmművészetben|1975]]), [[Władysław Reymont]] regényének adaptációja. Olbrychski alakította benne Karol Borowieckit, a nemesi származású lengyel fiatalembert, aki barátaival ([[Wojciech Pszoniak]], [[Andrzej Seweryn]]) egy textilgyárat akar alapítani [[Łódź]] városában. ''[[A wilkói kisasszonyok]]'' ([[1979 a filmművészetben|1979]]) szintén Iwaszkiewicz-novella alapján készült, akárcsak a ''Nyírfaliget''. A harmincas éveiben járó Wiktor Ruben (Olbrychski) nagybátyja vidéki házában találkozik azokkal az asszonyokkal, akik valaha szerették őt. A filmet [[Oscar-díj]]ra is jelölték.

Wajdán és Jancsón kívül azonban más rangos művészek is komoly feladatokat bíztak Olbrychskire. [[Krzysztof Zanussi]] ''[[Ritka látogató]]'' ([[1971 a filmművészetben|1971]]) című drámájában egy fiatal mérnököt játszott, aki hosszú idő után tér vissza a szülői házba. Partnerei: [[Maja Komorowska]] és Jan Nowicki. Jerzy Hoffman 1974-ben forgatta az ''[[Özönvíz (film)|Özönvíz]]'' című látványos, mozgalmas történelmi kalandfilmjét, ''A kislovag'' előzményét, szintén egy Sienkiewicz-mű nyomán. Az ''Özönvíz'' cselekménye 20húsz évvel korábban, a svéd–lengyel háború idején játszódik. Főhőse, Andrzej Kmicic (Olbrychski), aki a történet során féktelen természetű, főleg a tivornyáknak élő nemesemberből igazi hazafivá válik, és elnyeri a szépséges Olenka ([[Malgorzata Braunek]]) szerelmét is. [[Janusz Kijowski]] nagy nemzetközi figyelmet keltett ''Kung-Fu'' (1979) című filmje egy hétköznapi történet ürügyén – egy mérnököt elbocsátanak az állásából, barátainak hitt emberek cserbenhagyják, ellenségeinek gondolt személyek segítenek rajta – az alapvető emberi értékekhez (becsület, hűség, barátság) való visszatérés fontosságát fogalmazza meg. [[Günter Grass]] [[1959]]-ben megjelent regényéből 20 évvel később [[Volker Schlöndorff]] forgatta ''[[A bádogdob (film)|A bádogdob]]'' című emlékezetes filmdrámát, amely a cannes-i [[Arany Pálma]] mellett<ref>Az [[1979-es cannes-i filmfesztivál]]on megosztották a fődíjat: ''A bádogdob'' mellett az Arany Pálma másik díjazottja [[Francis Ford Coppola]] ''[[Apokalipszis, most]]'' című háborús drámája volt.</ref> a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is elnyerte. A két világháború közötti [[Danzig]]ban játszódó dráma főszereplője, Oskar Matzerath (a gyermek [[David Bennent]] emlékezetes alakítása) hároméves korában elhatározza, hogy nem nő tovább. A kisfiú hangjával képes megrepeszteni az üveget, és mindig nagy figyelmet kelt, mikor bádogdobján játszik. Grass regényét és Schlöndorff filmjét a maguk idejében főleg a németek lelkiismereti önvizsgálatának részeként méltatták, az azóta eltelt évtizedekben azonban formai erényeikre helyeződött a hangsúly. Olbrychski és David Bennent mellett a főszerepeket olyan kitűnő színészek játszották, mint [[Mario Adorf]], [[Angela Winkler]], [[Katharina Thalbach]] és [[Andréa Ferréol]].