„Ár (gazdaság)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Цана |
a Bot: következő hozzáadása: mr:दर; kozmetikai változtatások |
||
24. sor:
Az árszínvonalat, illetve annak időbeli változását leíró mutatók például:
* [[Fogyasztói árindex]] (CPI), amely a gazdaságban [[fogyasztás|fogyasztott]] javak közül néhánynak (az úgynevezett ''reprezentánsoknak'') a vásárolt mennyiségükkel súlyozott átlagárával számol.
* [[Termelői árindex]] (PPI), amely a [[termelési tényező]]k átlagos árszínvonalának mutatója.
Az árszínvonal növekedését [[infláció]]nak, csökkenését [[defláció]]nak hívjuk. Az árszínvonal emelkedése, illetve csökkenése persze sohasem jelenti azt, hogy a gazdaságban minden jószág ára hasonlóan változik. [[Magyarország]]on például az elmúlt években az úgynevezett ''tartós fogyasztási cikkek'' többségének ára az infláció ellenére is csökkent.
36. sor:
Ha egy jószág [[piac]]ára teljesülnek bizonyos feltételek (például az [[információ]]k akadálytalan áramlása, a jószág úgynevezett ''homogenitása'' vagy a piaci szereplők [[racionális döntéshozatal|racionális viselkedése]]), akkor az árak kialakulhatnak az úgynevezett ''piaci mechanizmus'' révén. Ennek lényege, hogy a vevők mindig a legalacsonyabb árat kérő eladónál vásárolnak, így az eladók addig alakítják áraikat, amíg:
# az áraik egyenlőek nem lesznek;
# minden jószág [[kereslet]]e egyenlővé nem válik a [[kínálat]]ával.
Ezt az állapotot [[piaci egyensúly]]nak nevezzük.
Látható, hogy a piaci ár meghatározásában közvetve mind a vizsgált jószág kereslete, mind a kínálata szerepet játszik. Az ezekre ható tényezők így mind befolyással vannak a piaci ár mértékére. Ilyen tényezők például:
* a fogyasztók [[preferencia|preferenciái]],
* a fogyasztók jövedelme,
* más javak árai,
* a termelési [[költség]]ek, vagyis a [[termelési tényező]]k árai és a [[technológia]].
[[Versenyzői piac]]on az egyensúlyi ár egyben egyenlő lesz a [[határköltség]]gel, vagyis az utolsó megtermelt jószágegység előállítási költségével. A mikroökonómia modelljében belátható, hogy a „[[társadalom|társadalmi]] hasznosságot”, vagyis a [[fogyasztói többlet|fogyasztói]] és a [[termelői többlet]]ek összegét éppen ez a határköltséggel egyenlő ár maximalizálja.
99. sor:
[[lt:Kaina]]
[[lv:Cena (ekonomika)]]
[[mr:दर]]
[[ms:Harga]]
[[nl:Prijs (betaling)]]
| |||