„Kleiszthenész” változatai közötti eltérés

A demokrácia széles körű alkotmányos jogokat biztosító rendszer a teljes jogú athéni polgárok számára. A [[Kr. e. 5. század]]ban Kleiszthenész 10 [[phülé]]re osztotta az [[Attika]]i-félszigetet, és [[Kr. e. 508]]-ban létrehozott egy intézményrendszert, melynek legfontosabb intézménye a népgyűlés ([[ekklészia]]). A népgyűlés dönt a háború és béke kérdéséről, adók kivetéséről, államszerződésekről, és választja vagy sorsolja a tisztségviselőket. A második intézmény a bíróság ([[héliaia]]). 6000 főből áll, tagjait a népgyűlés évente sorsolja. Bizottságokra osztva döntenek. A harmadik intézmény az ötszázak tanácsa ([[bulé]]). Tagjait a népgyűlés sorsolja. Végrehajtó testület, mely gondoskodik a törvények végrehajtásáról, ellenőrzi a tisztségviselőket, törvény-előkészítő szerepe is van és kisebb jelentőségű ügyekben dönthetnek is. A negyedik intézmény a [[sztratégosz]]. Phülénként egy hadvezért választ a népgyűlés. Az ötödik intézmény az [[arkhón]]ok intézménye, mely [[Kr. e. 508]]-ban még választott hivatal, később azonban tagjait sorsolják. Fő feladatuk a tisztségviselők ellenőrzése és bíráskodás politikai ügyekben. A hatodik intézmény az [[areioszpagosz]], mely a volt arkhónokból tevődik össze. Fő feladata a törvényesség ellenőrzése, és a tisztségviselők felügyelése. Kleiszthenész a zsarnokság bevezetését a [[cserépszavazás]]sal kívánta megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból.szarik az orrodra:D