„Vallásföldrajz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor:
A földrajztudományon belül szoros kapcsolatban áll a [[kultúrgeográfia|kultúrgeográfiával]], népességföldrajzzal, [[történeti földrajz]]zal, [[politikai földrajz]]zal, [[szociálgeográfia|szociálgeográfiával]], [[gazdaságföldrajz]]zal, valamint a [[térképészet]]tel, [[településföldrajz]]zal, [[idegenforgalmi földrajz]]zal, [[magatartásföldrajz]]zal.
== Jegyzetek ==▼
== Magyarországi története ==
A vallás és a földrajz kapcsolatrendszerében [[Kant]] – illetve a [[felvilágosodás]] – koráig a kettő közti viszonyt – elméleti szinten, az elvi megalapozás tekintetében – a vallás határozta meg. Gyakorlatilag pedig a földrajz – mint tudomány – a vallásos világképbe illeszkedett. A 18. századtól ebben gyökeres fordulat állt be: elméleti szinten a vallás helyét átvette a filozófia, gyakorlatilag pedig a vallás maga csak a földrajz egyik – változó jelentőségű – tárgya lett.
A tulajdonképpeni vallásföldrajz akkor született meg, amikor a földrajz elszakította a valláshoz fűződő szálakat. A szükségszerű kapcsolat ugyan továbbra is megmaradt, ám intenzitásában jelentősen gyengült, irányában, jellegében alapvetően módosult: a vallás mint determináló tényező helyét a földrajz vette át.
A 19. század végén Magyarországon a kialakuló [[emberföldrajz]]on belül is kezdte elfoglalni a maga helyét a vallásföldrajz. Szerepét meglehetősen szélsőségesen értékelték, de létjogosultságát egyre kevesebben vitatták. Ekkor születtek az első áttekintések a vallásföldrajzról [[Hézser Aurél]], [[Czirbusz Géza]] tollából. Ugyanekkor Magyarország vallásföldrajzának első leírásai is ekkor készültek, [[Prinz Gyula]], [[Fodor Ferenc]] jóvoltából.
A második világháború utáni változások a vallási szempontot egyértelműen leértékelték, negligálták. Amikor az később kezdett visszaszivárogni a földrajzba, akkor eléggé egyoldalú, gazdasági vonatkozása játszhatott csak szerepet.
A rendszerváltás után viszonylag gyorsan igen széles körben – bár változó mélységben és intenzitással – a különböző földrajzi diszciplínák diskurzusainak tárgya lett. A dolgozatok közül azonban a legtöbb – a téma frissességéből fakadóan is – csupán a leglényegesebb alapok, jellegzetességek ismertetésére szorítkozott. Kevés az igazán jó, mély részlettanulmány ([[Bartha Elek]], [[Kocsis Károly]], [[Bajmócy Péter]]).
== Források ==
▲=== Jegyzetek ===
{{források}}
=== Külső források ===
* [http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/bajmocy_peter.pdf Bajmócy Péter: A nemzetiségi és vallási szerkezet változása Magyarországon a XX. században.]
*[http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/pete_jozsef.pdf Pete József: A magyarországi vallásföldrajzi kutatások történetéből.]
=== Irodalom ===
*Hunyadi László: Általános vallásföldrajz. In: [[Tóth József]] (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Bp. – Pécs (Dialóg Campus Tankönyvek) 2002.
*Rinschede, Gisbert: Religionsgeographie. Westermann Schulbuchverlag, Braunschweig, 1999.
| |||