„Bánkút (Medgyesegyháza)” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
 
==Története==
A bánkúti gazdaság József főherceg nagy kiterjedésű birtokai közül [[kisjenő]]i (akkor [[Arad vármegye]]) uradalomhoz tartozott. Az [[Elek (település)|Elek]] részeként számon tartott Bánkút-pusztát [[1822]]-ben kapta meg [[József]] nádor. [[1844]]. [[november 20.|november 20-án]] jött létre Bánkút telepesfalu. [[1878]]-ig teljes egészében haszonbérben művelték Bánkút földjeit. Ekkor állították fel a Rózsa-majori, majd 1886-ban a László-majori kerületet, s ezáltal a bánkúti gazdaságból 3486 kh és 756 négyszögöl került házi kezelésbe. 1895-ben az egész bánkúti uradalom területének (6563 kh 141 n.öl) túlnyomó többsége (94%) szántó volt. Mivel Bánkúton a termőtalaj a környező területeknél gyengébb sziktartalmú volt, a búzatermesztésre kedvező feltételek adódtak. Ezt használta ki a híres búzanemesítő, [[Baross László]], a bánkúti búza atyja. Nagy lökést adott a fejlődésnek a vasút 1883-as megnyitása. A településrészt később Medgyesegyházához csatolták. A falurész a [[második világháború]]ig mintaszerűen fejlődött, köszönhetően főleg Barossnak. A háború után érzékenyen érintette a környéket a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményt, amelynek során sok szlovák származású személy is lehagyta a környéket. 1945 után számottevő változás nem történt, azonban szép lassan elkezdett leépülni Bánkút. 2008-ban bezárták a postahivatalt is.
 
==Megközelítése==