Wikipédia

„Arató István (festőművész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
[[Fájl:A_Lajtahíd_Őszi_Napsütésben_(olaj_és_farost,_80x60).JPG|bélyegkép|250px|A Lajtahíd Őszi Napsütésben (magántulajdon, 80x60 olaj és farost)]]
 
Az Iparrajziskolában, majd [[Örkényi Strasszer György]] szabadiskolájában kezdte tanulmányait; utóbbiban [[Rozs János]] és [[Bernáth Aurél]] volt mestere. Az [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]en megkezdett tanulmányait családi okból megszakította. 1947-től [[Börzsönyi Kollarits Ferenc]] és [[Novotny Emil Róbert]] lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”.<ref name="auto_WxPnMJobkQSOQ3yRThC/Jw">SZÍJ R.: Arató István kiállítása Nagykanizsán, Művészet, 1970/9.</ref> Realista alapállású festészetét érzelmekre ható, néhol jelképes erejű megjelenítés jellemzi. Egyik alapítója a [[Fiatal Művészek Alkotóközösség]]ének, az ebből kinövő Fiatal [[Képzőművészek Stúdió]]ja tagja 1959-ig.<ref name="auto_WxPnMJobkQSOQ3yRThC/Jw"/>▼
Meitner László (1900-1944) festő fia.
Az Iparrajziskolában, majd [[Örkényi Strasszer György]] szabadiskolájában folytatott tanulmányokat; mesterei [[Rozs János]] és [[Bernáth Aurél]] valamint Benkhard Ágost és Szentiványi Lajos volt. Az [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]en megkezdett tanulmányait családi okból megszakította és gyári munkásként dolgozott Budapesten egészen, 1944-es Bergen-Belsenbe történő deportálásáig.
 
Szabadulása után 1945-ben Aratóra magyarosította nevét és szakszervezeti tisztségviselőként dolgozott. 1947-től [[Börzsönyi Kollarits Ferenc]] és [[Novotny Emil Róbert]] lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”.
 
Baráti viszonyt ápolt Kondor Bélával, Duray Tiborral, Barcsay Jenővel és Bortnyik Sándorral.
▲Az Iparrajziskolában, majd [[Örkényi Strasszer György]] szabadiskolájában kezdte tanulmányait; utóbbiban [[Rozs János]] és [[Bernáth Aurél]] volt mestere. Az [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]en megkezdett tanulmányait családi okból megszakította. 1947-től [[Börzsönyi Kollarits Ferenc]] és [[Novotny Emil Róbert]] lett a mestere az Elektromos Művek szabadiskolájában, ahol Novotny „expresszív stílusával és rendkívüli műveltségével nagy hatást tett rá”.<ref name="auto_WxPnMJobkQSOQ3yRThC/Jw">SZÍJ R.: Arató István kiállítása Nagykanizsán, Művészet, 1970/9.</ref> Realista alapállású festészetét érzelmekre ható, néhol jelképes erejű megjelenítés jellemzi. Egyik alapítója a [[Fiatal Művészek Alkotóközösség]]ének, az ebből kinövő Fiatal [[Képzőművészek Stúdió]]ja tagja 1959-ig.<ref name="auto_WxPnMJobkQSOQ3yRThC/Jw"/>
 
==Tanulmány útjai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Arató_István_(festőművész)”