„Unix-rendszerhéj” változatai közötti eltérés

Az operációs rendszerek működtetése közben a felhasználó és a [[számítógép|gép]] közötti [[kommunikáció]] valamilyen terminálon (esetleg virtuális, vagy emulált környezeten) keresztül történik. Ennek egyik eszköze a shell is, melyen keresztül a vezérlés szöveges karakterekre korlátozódik. A vezérlő jelsorok elsődleges beviteli eszköze ''(standard input, vagy röviden STDIN)'' a használt terminál [[billentyűzet]]e. Minden egyes billentyű lenyomásakor annak kódját a shell megkapja és egy [[adatpuffer|pufferben]] tárolja, amelynek tartalmát többnyire szerkeszteni is lehet. A parancssor ezen szolgáltatását sorszerkesztőnek, vagy promptnak nevezzük. A sorszerkesztővel többnyire egyszerű műveleteket – törlést, felülírást, beszúrást – végezhetünk a [[kurzor]]mozgató billentyűk segítségével. Ezt követően a bevitt jelsor megjelenik a terminálon. Egy érvényesítő végjellel (alapértelmezésként ez az ENTER vagy RETURN billentyű) lehet a parancsot értelmeztetni.

Ilyenkor a [[puffer]] tartalmát megkapja a shell értelmező ''(interpreter)'' része, amely szétbontja utasításokra és paraméterekre. Az utasítások között elsőbbségek, precedenciák lehetnek, azaz nem feltétlenül beviteli sorrendben lesznek elindítva. Végrehajtás