„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
amik -> amelyek |
|||
103. sor:
=== Felbomlása ===
A Monarchia létének az [[I. világháború]]s katonai vereség és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése vetett véget. Noha az [[USA]] támogatta a Monarchia fennmaradását, de a többi [[antant]] tagállam ([[Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], [[Olaszország]]) nem osztotta az [[USA]] ezen nézetét, így a Monarchiát feloszlatták. Az utódállamok közül [[Ausztria]] és [[Magyarország]] viselte a politikai felelősséget a háborúért. A [[Saint-germaini békeszerződés (1919)|Saint Germain-i békeszerződés]] és a [[trianoni békeszerződés]] által lefektetett új [[országhatár|határok]] szétszabdalták a korábbi jól működő gazdasági egységet, és új nemzetiségi problémákat keltettek [[Közép-Európa|Közép-Európában]],
A szakirodalomban vitás kérdés a Monarchia felbomlása. A dualista állam ugyanis két független államból: Osztrák Császárság és „Magyar Szent Korona országaiból” állt. A magyar felfogás szerint a Monarchia jogi értelemben nem volt állam. A két ország impériuma mellett nem volt külön államhatalom, sem külön területe. Így a Monarchia felbomlása csupán a két állam között csupán a jogi kapcsolat szűnt meg 1918 novemberében. Az osztrák jogi szakírok szerint az Osztrák Császárság megszűnése a szétesés fogalma alá vonandó, hiszen egyik utódállam sem tekintette jogelődjének a Császárságot. Az újonnan alakult Osztrák Köztársaság sem volt azonos a Császársággal.<ref>Walter Schneefuss: Österreich Zerfall und Werden eines Staates. Lipcse, 1937. 150. oldal</ref><ref>Szávai Ferenc, 21. oldal</ref>
| |||