„Zielona Góra” változatai közötti eltérés

Városként Nyugat-Európából, főleg [[Flandria|Flandriából]] és [[Németország]]ból érkezett telepesek alapították, akik az új várost úgy nevezték el, mint ahogy a korábban már itt állott lengyel falut hívták: Zielona Góra. Városi jogokat [[1323]]-ban kapott.

A városnak erődítményivédelmi fala és fellegvára volt, amely valószínűleg fából épült, mivel eddig semmi maradványa nem került elő. Feltehetőleg csekély stratégiai jelentősége volt, és végül az ide látogató [[Luxemburgi János]] parancsára lerombolták.

17. és 18. századi utalásokból tudjuk, hogy a környék lakosságának még továbbra is lengyel hangzású neve volt ás csak egy részük állt új telepesekből. A [[II. világháború]] előtt mintegy 25 000 fő lakott a városban. A háború után lengyel fennhatóság alá került, először a poznanipoznańi vajdaság része lett, újratelepítése az [[1970]]-es évekig tartott, és főleg keletről áttelepültek és nagy-lengyelországiak népasítettéknépesítették be.

Gyakorlatilag nem sérült meg a háború alatt, az akkorakkori olépánosplépános, Georg Gottwald a közeledő Vörös Hadsereg elé ment és értesítette őket, hogy a város nem fog ellenállni. [[1950]]-ben a hatóságok elhatározták, hogy új vajdaságot alapítanak Zielona Góra székhellyel.

Ettől kezdődik a város legszebb korszaka, mely kulturális, turisztikai, egyetemi és ipari központtá nőtte ki magát. Az 1960-as évek elején alapították a Wyższa Szkoła Inżynierskát (Mérnöki Főiskolát). A Studium Nauczycielski (Tanítóképző) bázisán létesült a Wyższa Szkoła Pedagogiczna (Pedagógiai Főiskola). Jelenleg a két főiskola Uniwersytet Zielonogórski néven egyesült egyetemmé. Az állami főiskolákon és egyetemeken összesen 25 000 hallgató tanul. A város élénk sportközpont is.