„Király Károly” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[1950]]-[[1965]] között a [[Román Kommunista Párt]] (RKP) ifjúsági szervezetének (KISZ) volt az aktivistája, majd a [[Magyar Autonóm Tartomány]] KISZ Bizottságának az első titkára, innen a Gyergyói rajon (körzet) első titkárává nevezték ki. [[1966]]-[[1968]] között az RKP Központi Bizottságának munkatársa. [[1968]]-[[1972]] között a [[Kovászna megye]]i [[pártbizottság]] első titkára és az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja volt. Alelnöke lett az [[1968]]. november 15-én megalakuló [[Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa|Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának]].
1972-ben a hivatalos román politika elleni tiltakozásul előbb lemondott tisztségéről. A hatalom „száműzte”, kinevezték a románlakta Karánsebesi Fakitermekő- és Feldolgozó Kombinát vezérigazgatójává[[Krassó-Szörény megye]], majd visszaengedték Marosvásárhelyre. [[1978]]-ban levélben is tiltakozott a magyarságot sújtó román állami intézkedések ellen.Újra Karánsebesre számüzték. [[1978]].
Az [[1989]]-es forradalom után a román Nemzeti Megmentési Front alelnökévé választották. Részt vett a [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség]] megalakításában, [[1992]]-[[1993]] között a Szövetség [[háromszék]]i szervezetének volt az elnöke. Az [[1990]]. március 17-19.-i [[marosvásárhely]]i eseményekben, amikor a városban etnikai zavargásokra került sor ("[[fekete március]]"), jelentős szerepet játszott, mint a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Konkrétan, nyomást gyakorolt a Maros megyei rendőrség és katonaság akkori vezetőire, hogy lépjenek közbe, és állítsák le az atrocitásokat, ellenkező esetben hadbíróság elé viszi őket.
| |||