„Melith család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Források
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
A ''' Brebiri Melith család ''' kihalt főnemesi családaink egyike volt. Eredetét [[Horvátország]]ból veszi.
 
 
==Története==
Az oklevelekben nevük [[1223]]-ban fordult elő először, amikor [[II. András magyar király|II. András]] király Melith Gergelynek és Istvánnak (Comitibus) adományt adott Horvátországban bizonyos Domald javaira a Corca vizétől egészen a tengerig és Zadurig. (Szirmay: Zemplin vm.), s a családé volt Zemplén vármegyében a czékei és a radi vár is.
 
Az 1500-as évek közepe táján a Bribéri Melith családnak Ugocsa-, Szabolcs-, és Szatmár vm-ben is voltak birtokai. Szatmár megyében tulajdonuk volt Magas Ligeth, Csenger, Kocsord és Szalka település is.
A Melithek közül György a [[Szatmár vármegye|Szatmár megyei]] [[Mátészalka|Szalkán]] telepedett le, a felesége [[Csaholyi Anna]] által örökölt régi Csaholyi birtokon, melyet anyjuk után fiai : István, Pál, Péter és György örököltek.
 
Bribéri Melith Péter szabolcsi főispán volt,
Melith István [[1572]]-ben Rudolf király koronázására [[Zemplén vármegye]] követe volt.
 
Péter [[1611]]-ben nejével, Zokolyi Erzsével együtt Szatmár vármegyei Jánka, [[Gyügye]] és [[Túrricse|Ricse]] helységekre, [[1633]]-ban pedig Darah helységre nyert királyi adományt. 1637-ben T.-Bodrogon a ferenczes szerzeteseknek zárdát építtetett. György 1638-ban Kocsordon kastélyt építtetett, majd azt öccsének, Péternek adományozta.
A Bribéri Melith család tagjai közül 1622-ből Gergelyről tudunk még, kinek neje Chapy Zsuzsánna volt, s kivel együtt volt jelen az az évben megtartott Zemplén megyei főispán beiktatásán.
 
György 1638-ban [[Kocsord]]on kastélyt építtetett, majd azt öccsének, Péternek adományozta.
 
A Bribéri Melith család tagjai közül [[1622]]-ből Gergelyről tudunk még, kinek neje Chapy Zsuzsánna volt, s kivel együtt volt jelen az az évben megtartott Zemplén megyei főispán beiktatásán.
Ugyanez időben található még a családból Melith Vid, kinek neje Chapy Zsuzsánna volt.
 
Egy 1723-as összeírás Báró Melith Zsigmond által egykor Csontos Györgynek elzálogosított csengeri[[csenger]]i birtokát említi. (MOL. UC 145: 70.))
 
Egy [[1752]]-ben készült kamarai oklevél (MOL.: UC 111:37) a Melith család egykori [[Magosliget|Magas Ligeth]]-i birtokát említi, mely a család magvaszakadtával Pelsőczy György özvegyére, s annak mostohafiára szállt.
 
 
==Források==
* [[Nagy Iván]]: Magyarország családai (Pest, 1860)
* [[Szirmai Antal]]: Zemplén vármegye
 
 
 
==Hivatkozások==