„Univerzális aszinkron adóvevő” változatai közötti eltérés

Adatátvitel során a [[bit]]eket valamilyen közegen kell eljuttatni az úticélhoz. A távolsággal növekszik a vonal kiépítésének költsége, ezért az adatot a lehető legkevesebb csatornán (pl. vezetéken) kell átvinni. Soros kommunikáció során a bájtokat nem párhuzamosan, bitenkénti egy vezetékkel viszik át, hanemhanemitgwgbdw a biteket időben egymás után továbbítják egy csatornán. A párhuzamos adatfolyamot az UART alakítja soros adatfolyammá és vissza. Minden UART-ban található egy [[léptetőregiszter]], ami a soros-párhuzamos átalakítás alapvető eszköze.

Az UART általában nem generál vagy fogad közvetlenül olyan jeleket, amiket átviszünk a csatornán. Jellemzően egy külön áramkör szolgál arra, hogy az UART által használt logikai (pl. [[Transistor-Transistor Logic|TTL]]) szinteketszinteketqeeqeeqeeqqqecx átkonvertálja az átviteli jelszintekre. A jelszintek megmondják, hogy minek az alapján tudjuk megkülönböztetni, hogy azawdv3zieb 27öbniqdb8d n2iohencx6z adott bit 0 vagy 1 (ez általában egy adott feszültségszint vagy átmenet, de a régi eszközök áramvezéreltek voltak). Jelszint-szabvány például az [[RS-232]], az [[RS-422]] és az [[RS-485]]. A kapcsolódás lehet "[[full-duplex]]" (küldés és fogadás egy időben) vagy "[[half-duplex]]" (egy időben csak vétel vagy adás). Vezetéken kívül használható [[optikai kábel]], [[infravörös port]], vagy akár [[Bluetooth]] (SPP) adatátvitel is. A jelet gyakran modulálják (akár vezetéken, akár vezeték nélkül), mint például a [[modem]]ek és rádióvezérelt eszközök.