„Tudományos forradalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ca:Revolució científica |
a Bot: következő hozzáadása: ckb:شۆڕشی زانستی, vi:Cách mạng khoa học; kozmetikai változtatások |
||
13. sor:
Ezt a gondolatot követi Howard Margolis tudománytörténész sokat vitatott elmélete a tudományos forradalomról (Margolis, 2002). A tudományos fejlődés kiemelkedő elemeit a következő listában foglalja össze:
* '''[[2. század]]'''
** [[Galénosz]] munkája az anatómiában
** [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] számításai a bolygók mozgásáról
Itt kimarad tizennégy évszázad.
* '''[[16. század]] és [[17. század]]'''
** A zuhanó testek egyenlő gyorsulása (Galilei)
** Tehetetlenség és inerciarendszerek
** A Föld, mint mágnes
** Lencseelmélet
** Kepler törvényei a bolygók mozgásáról (Kepler)
** Felfedezések teleszkóppal: a Jupiter holdjai, holdhegyek, a Vénusz fázisai stb. (Galilei)
** Hidrosztatikus törvények
** Inga-elv (Newton)
A második lista 100 évet takar. A köztes időszakban nem könnyű összevethető fontosságú munkát találni, eltekintve Kopernikusztól. Margolis elismeri, hogy az űr betöltésére a legszélesebb körben támogatott jelölt [[Alhazen]] optikai felfedezése, mely szerint a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki, jelentős munka, de értékét figyelembe véve (az arisztotelészi előzményeket is számítva) kijelenti, hogy tizennégy évszázad kitöltéséhez nem jutott elég messzire és a többi jelölt kevés.
37. sor:
1543-ban jelent meg [[Kopernikusz]] munkája a naprendszerről, a [[heliocentrikus világkép|heliocentrikus modell]], amelyben a szerző megpróbálta bebizonyítani, hogy a nap a világegyetem központja. Kitalálása után két évezreddel azonban a [[geocentrikus modell]] még mindenki által elfogadott elmélet volt, leszámítva néhány csillagászt. A Kopernikusz által támogatott ötlet, hogy a Föld a Nap körül kering, kortársainak többsége számára abszurd volt. Ellentmondott nem csak a szellemében megkérdőjelezhetetlen [[Arisztotelészi filozófia|Arisztotelészi filozófiának]], hanem a [[közvélekedés]]nek is. Ugyanígy voltak a Föld forgásának kérdésével. A toronyból ledobott kőnek távolabbra kellett volna esnie a toronytól és nem tövébe, ha a Föld közben forog. Ilyen eseményt pedig nem figyeltek meg.
Nem csoda tehát, hogy bár néhány csillagász a bolygók mozgásának kiszámolásához használta ugyan Kopernikusz rendszerét, de valójában csak egy maréknyi ember hitt benne. A hihetőség növekedése két ember erőfeszítéseinek, Keplernek és Galileinek köszönhető. Kepler csodálatos csillagász volt, aki [[Tycho Brahe]] pontos megfigyeléseit felhasználva észrevette, hogy a bolygók a Nap körül nem körpályán, hanem elliptikus pályán keringenek. A bolygók mozgásának általa alkotott [[Kepler-törvények|többi törvényével]] kiegészítve ez lehetővé tette számára egy olyan naprendszer modell kidolgozását, ami Kopernikusz eredeti rendszerét jelentősen továbbfejlesztette. Galilei fő hozzájárulása a heliocentrikus rendszer elfogadásához fizikai számításai és megfigyelései voltak, csakúgy mint részletes előadása a rendszerről (amely az [[inkvizíció]] elleni peréhez vezetett). A [[tehetetlenség]] elvének egy korai verzióját használva Galilei meg tudta magyarázni, hogy a toronyból ledobott kő miért esik a torony mellé akkor is, ha a Föld forog. Megfigyelései a Jupiter holdjairól, a Vénusz fázisairól, napfoltokról és a Hold hegyeiről nagyban elősegítették az Arisztotelészi filozófia és a naprendszer [[Ptolemaiosz Klaudiosz|
Kepler törvényei a bolygók mozgásáról és Galilei műhelymunkája Isaac Newton munkájában érte el tetőpontját. Newton törvényei a mozgásról az egységes fizika megalapítását jelentették, a [[gravitáció törvénye]] a földi és égi tömegvonzás egy hatalmas rendszerbe való foglalásával alkalmas volt arra, hogy az egész világot matematikai [[képlet]]ekkel írja le.
80. sor:
== Hivatkozás ==
* Howard Margolis: ''It started with Copernicus.'' New York: McGraw-Hill, 2002
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.muszakiak.hu - muszakiak.hu - a műszaki portál]
[[Kategória:Gazdaságtörténet]]
91. sor:
[[bn:বৈজ্ঞানিক বিপ্লব]]
[[ca:Revolució científica]]
[[ckb:شۆڕشی زانستی]]
[[cs:Vědecká revoluce]]
[[el:Επιστημονική επανάσταση]]
111 ⟶ 112 sor:
[[tl:Himagsikang pang-agham]]
[[uk:Науково-технічна революція]]
[[vi:Cách mạng khoa học]]
[[zh:科学革命]]
| |||