„Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)” változatai közötti eltérés

1919-ben született Káldy József iharosberényi[[iharosberény]]i evangélikus lelkész gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait a [[Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)|soproni evangélikus líceumban]] végezte, majd 1937 és -1941 között ugyancsak [[Sopron]]ban tanult az [[Evangélikus Hittudományi Egyetem|evangélikus teológiai karon]]. [[Kapi Béla]] püspök szentelte lelkésszé, majd a pécsi[[pécs]]i gyülekezetbe küldte ki, ahol tizenegy11 évig szolgált. De emellett mintegy hetven70 gyülekezetben tartott nagy hatású [[evangélizáció]]kat. [[1954]] és [[-1958]] között a Tolna-Baranyai [[Egyházmegye]] [[esperes]]e is volt. [[1958]]-ban, [[Ordass Lajos]] második2. félreállítása után egyetlen jelöltként választották meg a [[Déli Evangélikus Egyházkerület]] püspökévé, ezzel egyben a budapesti[[budapest]]i [[Deák téri evangélikus templom|Deák téri gyülekezet]] lelkésze is lett. Egészen 1987-es haláláig állt az egyházkerület élén, elnöktársai [[Darvas József (író)|Darvas József]] majd [[Szent-Ivány Ödön]] [[egyházkerületi felügyelő]]k voltak. [[1967]]-ben az egyház [[elnök-püspök|püspök-elnöke]] lett. A Keresztyén Békekonferencia alapító tagja ([[1958]]). [[1963]]-tól a [[Magyarok Világszövetsége]] elnökségi, [[1965]]-től a Béke Világtanács tagja volt. [[1971]]-től a főváros XVII. kerületének 3 cikluson át országgyűlési képviselője volt. [[1975]]-től a [[Hazafias Népfront]] Országos Tanácsának tagja volt. Püspökségének csúcspontja az 1984-es [[1984budapest]]-es budapestii evangélikus világgyűlés volt, ahol a Lutheránus Világszövetség elnökévé választották. [[1985]]-ben a Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A [[pozsony]]i, [[debrecen]]i és [[kolozsvár]]i teológiai akadémiák díszdoktorukká avatták. Nevéhez fűződik a „diakóniai teológia”, az új evangélikus egyházi törvénykönyv, ágenda és énekeskönyv létrehozása és megszerkesztése.

[[Kategória:Magyar evangélikus lelkészek|Kaldy Zoltan]]