„Paks” változatai közötti eltérés

 

=== A kuruc-háborútól a '48-as szabadságharc leveréséig ===

Az [[1730]]-tól mezővárosi jogú településen a [[mezőgazdaság]] elsődlegessége mellett a céhes [[ipar]] térnyerésének is tanúi lehetünk. A [[kereskedelem]] fellendülését nagymértékben segítette a Duna vízi útja. Az évszázadok óta tartó háborúk után a béke évei következtek. A város rohamosan fejlődött és a [[reformkor]] hajnalán a környék egyik legjelentősebb városa lett. Szőlőtermesztése és így bortermelése kirívóan magas nívójú volt<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=33|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref> ebben az időszakban.

A Paksot birtokló nemesség viszont nem csatlakozott a reformkori fejlesztésekhez, ellenezték a jobbágyfelszabadítást és a többi intézkedést. [[1847]]-ben azonban a katolikus plébánia vezetője, Daróczy Zsigmond a reformpolitikusok mellett foglalt állást és lemondott az egyházi tized szedéséről és a jobbágyfelszabadítás mellett foglalt állást. Az ő kezdeményezésére alakult Kaszinó Pakson még [[1841]]-ben, majd ezt [[1844]]-ben a frissen felújított Zöldfa vendéglőbe helyezték (ma [[Erzsébet szálló]]), ami az ország harmadik legjobb hírű kaszinója volt a pesti és a pozsonyi után.<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=61|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref>