„Akkád Birodalom” változatai közötti eltérés

{{főcikk|Sarrukín}}

 

Az i. e. 2350 körül '''Sarrukín''' által alapított '''Akkád Birodalom''' létrejötte döntő politikai változást hozott [[Mezopotámia|Mezopotámiában]]. A [[sémi]] származású és eredetileg az udvarnál hivatalt betöltő Sarrukín eleinte [[Kis (város)|Kis]] királyát támogatta, majd saját fejedelemséget alapított, melynek fővárosa Akkád volt. E város lett Sarrukín további törekvéseinek bázisa. I. e. 2330 körül letaszítja Kis uralkodóját a trónról, majd az [[umma]]i [[Lugalzageszi]] felett aratott győzelem (Lugalzageszit foglyul ejti és elrettentésül bilincsben végighurcoltatja Agadéban) és Dél-Mezopotámia meghódítása után észak és nyugat felé fordul, hogy birodalmát egészen a [[Földközi-tenger]]ig terjessze ki. Sarrukín hadjáratai során el is jutott a Földközi-tengerig és az [[Amanus]]-hegységig, délen és keleten pedig a [[Perzsa-öböl]]ig és [[Elám]]ig. Elám élére egy [[vazallus]]át állította. Bár a tartósan ellenőrzése alatt álló terület jóval kisebb lehetett, az agadei dinasztiával az ókori Mezopotámia történetében először jött létre egy nagy területek felett ellenőrzést gyakorló központosítot hatalom, amely újdonság az addig városállamokba szerveződő térségben.

 

 

Sarrukín a négy világtáj urának kiáltotta ki magát. Nevének jelentése az igaz, vagy törvényes király amiből felmerül az a gyanú, hogy trónfosztó volt. (Ókori keleti történeti chrestomathia 99. oldal).

„Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Enitum az anyám; apám nem ismertem. Apám testvérei a hegyet szeretik. Városom Azupiranu, mely Purattu partján fekszik. Enitum, anyám fogant engem, megszült engem titokban, sásból való kosárba helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a folyóba vetett engem, mely nem lepett el, elsodort engem a folyó, Akkihoz, a vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt, mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő, fiává fogadott, felnevelt engem, Akki, a vízkimerítő, bizony kertészévé tett engem. Kertész-voltom miatt Istar (istennő) bizony belém szeretett.” (Sarrukín legendája).

I. e. 2295 körül a birodalomalapító Sarrukín meghalt.

 

== Sarrukín utódai ==

Fiai, [[Rímus]] (ur. i. e. 2278-70) és [[Manistusu]] (ur. 2269-55) uralkodását a birodalom elleni felkelések és az ezek elleni sikeres harc jellemezte. A dinasztia másik jelentős uralkodója Sarrukín unokája, [[Narám-Szín]] (ur. i. e. 2254-18) volt, aki uralkodása majdnem minden évében vezetett hadjáratokat, s a birodalom területét a Sarrukín idejében meglevőnél nagyobbra terjesztette ki. ''Narám-Szín'' istenként való tisztelete vélhetően a központosított állam koncepciójának megvalósulásaként értelmezhető. Bár egy i. e. 2. évezredi irodalmi szöveg (Átok Agade fölött) ''Narám-Szín'' idejére teszi a birodalom bukását, egészen bizonyos, hogy az csak [[Sar-Kali-sarri]] ur.(i. e. 2217-2193) uralkodása utánra tehető. A belső felkelésektől meggyengült, területileg egyre kisebb birodalmat végül is a keletről érkező [[gutik|guti]] törzsek támadása roppantotta össze. A térség városállamokra bomlott, nagyobb politikai egység csak mintegy száz év múlva, a III. uri dinasztia idejént jött létre újra.

 

== Kulturális változások ==

A sémi akkád birodalom létrejöttével kulturális változás is bekövetkezik Mezopotámiában. A sumer nyelv az akkáddal szemben visszaszorul, csak délen marad meg népnyelvként. A birodalom feliratai, gazdasági okmányai akkád nyelven íródtak, uralkodói akkád neveket viseltek. Vallási elképzelésekben a sumer és sémi istenségek összeolvadnak. A képzőművészeti alkotásokon először vonják be a történésbe háttérként a tájat. A [[Narám-Szín]] győzelmeit megörökítő faragott [[Narám-Szín sztélé|homokkősztélén]] kronológiai sorrendben ábrázolják az eseményeket, az egyes képsíkok részekre bontása nélkül.