„Madagaszkári cibetmacskafélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: uk:Фаланукові
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
|ordo = [[Ragadozók]] ''(Carnivora)''
|subordo = [[Macskaalkatúak]] ''(Feliformia)''
|familia = '''Madagaszkári cibetmacskafélék''' ''(Eupleridae)''
|familia_authority = [[Jean-Charles Chenu|Chenu]], 1852
|subdivision_ranks = [[család (rendszertan)|Alcsalád]]
43. sor:
Több fajuknál erős [[konvergens evolúció]]s út figyelhető meg, mely miatt ezen állatok igen hasonlítanak más ragadozócsaládokba (elsősorban a [[mongúzfélék]] és a [[cibetmacskafélék]], de a [[fossza]] esetében a [[macskafélék]] családjának) tagjaira is.
 
A család legnagyobb testű képviselője a fossza, melynek testhossza eléri a 80 centimétert, súlya pedig a 12 kilogrammot is.
Vele ellentétben a legkisebb madagaszkári mongúzfajok testhossza csak 26 centiméter, súlyuk pedig mindössze 500 gramm.
 
83. sor:
Az alaposan tanulmányozott fajok közül a fossza magányos életmódot folytat, míg a gyűrűsfarkú mongúz családi közösségekben él, melyek a szülőpárból és azok néhány előző évi ivadékából állnak.
A többi mongúzfajnál is megfigyelhető olykor több állat együtt, de a legtöbbször valószínűleg anyaállatok a kölykeikkel.
A gyűrűsfarkú mongúzon kívül jelenleg egyik fajnál sem ismert, hogy a hímek részt vennének az utódok nevelésében. A többi fajnál úgy tűnik, hogy a párzás után a hím végleg elhagyja a nőstényt és egyedül az neveli fel a kölyköket.
 
A család tagjai territoriális állatok. Revírjüket illatanyagokkal jelölik meg. A territóriumok az elsősorban húsevő fajoknál a legnagyobbak, a fosszánál bizonyos helyeken akár 26&nbsp;km²-es nagyságúak is lehetnek.<ref>Garbutt (2007), S. 212.</ref>
92. sor:
A falanuk apróbb termeténél és kisebb fogai miatt csak kisebb és puhább testű állatokkal tud táplálkozni, így e faj fő táplálékállatai a földigiliszták és csigák.
A két kilogrammnál kisebb tömegű fajok, javarészt [[ízeltlábúak]]kal, [[puhatestűek]]kel és kisebb [[gerincesek]]kel ([[kétéltűek]], kis [[gyíkok]], [[Madarak|madár]]tojások és fiókák, apróbb [[emlősök]] - főleg [[tanrekfélék]]) táplálkoznak.
Több faj dögöt is fogyaszt és, némelyek étrendjében szezonálisan nagy szerephez jut a növényi eredetű táplálék is.
 
==Szaporodásuk==
100. sor:
Alomszámuk viszonylag kevés, a fajok többségénél egy vagy kettő. A fossza kivételesen egyszerre négy utódot is a világra hozhat.
 
Az újszülött állatok életük első néhány napját jól elrejtet vacokban töltik. Az utódok a fossza esetében sokáig fészeklakó életmódot folytatnak, míg a a madagaszkári cibetmacska és a madagaszkári mongúzok kicsinyei elég gyorsan fészekhagyók lesznek és követik szüleiket táplálékszerző útjukra.
Felnőtt méretüket - fajoktól függően - kettő és négy hónapos korukban érik el.
A szabadban várható élettartamuk nem ismert, fogságban a fossza és a gyűrűsfarkú mongúz akár 20 éves kornál tovább is élhet.
 
==Természetvédelmi helyzetük==
121. sor:
=== Euplerinae ===
 
A [[madagaszkári manguszták]] ''Euplerinae'' alcsaládba 3 nem és 3 faj tartozik; ezek nyilvánvalóan egy, Afrikából áttutajozott közös ős leszármazottai:
*'''''Cryptoprocta''''' ([[Bennett]], 1833) – 1 élő és egy kihalt faj
160. sor:
A [[madagaszkári mongúzok]] alcsaládja feltehetően szintén monofiletkus, bár a [[barnafarkú mongúz]] pontos helye a többi faj között még nem teljesen ismert.
A [[fossza]] és a [[madagaszkári cibetmacska]] egymással közeli rokon fajok. Az alcsaládjukba sorolt harmadik faj, a [[falanuk]] helyzete azonban nem ismert, így nem biztos, hogy ez az alcsalád is monofiletikus származású e.
A család fajainak helyzetét jól szemlélteti az alábbi kladogrammkladogram:<ref name="Yoder">Anne D. Yoder, Melissa M. Burns, Sarah Zehr, Thomas Delefosse, Geraldine Veron, Steven M. Goodman und John J. Flynn: ''Single origin of Malagasy Carnivora from an African ancestor.'' In: [[Nature]] 421 (2003), S. 734-737. [http://www.biology.duke.edu/yoderlab/reprints/2003YoderBurnsNature.pdf PDF]</ref>
 
Madagaszkári cibetmacskák (Eupleridae)
174. sor:
└──Vékonycsíkú mongúz ''(Mungotictis)''
 
Morfológiai és életmódbeli különbözőségük miatt a nem sorolták őket egy családba, hanem a több különböző ragadozó családokba tartozónak vélték őket. A [[madagaszkári mongúzok]] ''(Galidiinae)'' alcsaládját a [[mongúzfélék]] ''(Herpestidae)'' egyik alcsaládjának tartották, az [[Afrika|Afrikában]] és [[Ázsia]] déli részén élő mongúzok madagaszkári testvércsoportjának vélve őket.<ref name="Nowak">so noch bei Nowak (1999).</ref>
A falnukot és a madagaszkári cibetmacskát a [[cibetmacskafélék]] ''(Viverridae)'' alcsaládjába sorolták.<ref name="Nowak"/> A falanukot 1835-ös felfedezésekor - elsősorban rovarevő életmódja miatt - nem is a [[ragadozók]], hanem a [[rovarevők]] rendjébe sorolták.<ref name="Gaubert">P. Gaubert, W. Wozencraft, P. Cordeiro-Estrela und G. Veron: ''Mosaics of convergences and noise in morphological phylogenies: What's in a viverrid-like carnivoran?.'' In: Systematic Biology, 54(6), 2005, S. 865-894. [http://www.ebd.csic.es/carnivoros/publica/pdf%5CGaubert%20et%20al%202005b.pdf PDF]</ref>
A fossza rendszertani helyzete volt a legváltozóbb. Ezt a fajt a korai rendszerezők a [[macskafélék]] ''(Felidae)'' családjába sorolták.<ref>beispielsweise: G. Veron: ''La position systématique de ''Cryptoprocta ferox'' (Carnivora). Analyse cladistique des charactères morphologiques de carnivores Aeluroidea actuels et fossiles.'' In: Mammalia, 59 (1995), S. 551-582</ref> Később rájöttek tévedésükre és ekkortól különálló alcsalád tagjaként a ''Cryptoproctidae'' alcsaládba sorolták a cibetmacskaféléken belül.<ref>beispielsweise: W. C. Wozencraft: Order Carnivora. In: D. E. Wilson and D. M. Reeder, (Hrsg.) Mammals Species of the World: a taxonomic and geographic reference, Washington, Smithsonian Institution Press 1993, S. 279-344.</ref>