„Angina pectoris” változatai közötti eltérés

A szívizomzat oxigénfogyasztását alapvetően a szívfrekvencia, a szívüregi nyomás, a szívizom -összehúzódás erőssége és a myocardium (szívizom) tömege határozza meg. Abban az esetben, ha hosszan tartó kritikus oxigénszint-csökkenés következik be, létrejön egy terület irreverzíbilisirreverzibilis (visszafordíthatatlan) sérülése, elhalása, amit myocardiális infarctusnak nevezünk.

** Fizikai és emocionális (lelki) terhelés.

** Hyperthyreosis (fokozott pajzsmirigyműködés) és lázas állapot, a felgyorsult szöveti anyagcsere.

** SzívizomA szívizom hypertrophiája (megnagyobbodás)

** Szívizom -összehúzódást gyorsító gyógyszerek

** A hemoglobin artériás oxigénszállítási, vagy oxigén leadási zavara esetén.

** KoszorúerekA koszorúerek fokozott összehúzódása

Hasonlóak a szívizom -infarktuséhoz. (mellcsontszegycsont mögötti szorító-markoló-nyomó jellegű fájdalom). Jellegzetes kisugárzási helye van: ezek szerint kisugározhat a bal vállba, ill. karba (Klasszikusklasszikus esetben a a bal kéz IV. ujjáig), kisugározhat még vállba lapockák közé, nyakba, az epigasztriumba (gyomorgödörbe). A fájdalomhoz gyakran fulladásérzés és halálfélelem társul. Gyakran kísérő tünet a gyengeség, ill.illetve az ájulásérzet. A bőr sápadt, verejtékes, a vérnyomás rendszerint alacsony, de az infarktus kezdeti stádiumában az adrenalin felszabadulása miatt emelkedhet.

A szívizom oxigénigényének gyógyszeres csökkentése, a károsodott koszorúérszakasz lumenének helyreállítása, a rizikófaktorok megszüntetése által kezelhető.