„Horizont” változatai közötti eltérés

26 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: war:Panganoron; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: el:Ορίζοντας)
a (Bot: következő hozzáadása: war:Panganoron; kozmetikai változtatások)
{{lektor}}
[[ImageFájl:Sonne Meer und Möwe.jpg|thumb|Horizont ábrázolása ([[számítógépes grafika]]) ]]
[[FileFájl:Horizons.svg|thumb|right|300px|Three types of horizon.]]
 
A '''horizont''' (régebben ''horizon'') [[görög nyelv|görög]] eredetű szó, amelynek eredeti értelme egy koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik. A szót (és magyar megfelelőjét, a ''látóhatár''t) gyakran átvitt értelemben is használják.
 
== A csillagászatban és a földrajzban ==
A horizont a megfigyelési helyen átmenő vízszintes, az égig folytatva gondolt sík, mely tehát libellával vagy függőónnal bármikor könnyen kijelölhető. Megkülönböztetendő tőle a szemhatára, látáshatára vagy égalja, amely mentén az ég a földet érinteni látszik és amely nem egyéb, mint a megfigyelő szeméből a föld testéhez húzott érintő kúp érintési köre, amely a horizontnál a szem magasságától függően mélyebben fekszik. (Ez a hajós ''kimm''-je, tehát a szemhatár mélysége a horizont alatt a ''Kimmtiefe'' vagy depresszió.) A horizont az eget két féltekére metszi; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan és ezért a horizont a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is volna mondható. Egyszerű mechanikai előállíthatóságánál fogva alapsíkul szolgál a csillagok meghatározásánál mindig ott, ahol e meghatározás megfigyelések által történik; a [[teodolit]]ban a vízszintes kör, a [[szextáns]] és pontos csillagászati műszerek ([[meridián]]kör) esetében valamely folyadék szabad felszíne képviseli a horizontot. Ha a [[Föld]] középpontján át párhuzamos síkot fektetünk, a megfigyelő szemén áthaladó, úgynevezett látszólagos horizonthoz, a valódi horizontot nyerjük, amelyre a [[csillagász]] tulajdonképen az összes megfigyeléseit átszámítja. A kettő közötti különbség annál inkább feltűnő, minél közelebb áll hozzánk valamely égitest. Így a [[Hold]] esetében a látszó és valódi horizontra vonatkoztatott hely 1°-nyi különbséget mutat; a [[bolygó]]knál és [[Nap]]nál e különbség csak néhány másodpercet tesz ki, az [[állócsillag]]oknál teljességgel elenyésző. E különbség, amely [[gömb]]alakú Föld esetén csak a csillagok magasságában észlelhető, nem pedig [[azimut]]jában is, az égitest [[parallaxis]]a s nyilván azon szög, amely alatt az illető égitestről a Földnek a megfigyelési helyhez húzott sugara látszik. E parallaxis tehát legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával, és nulla, ha az égitest a megfigyelő [[zenit]]jébe jut. A horizont, amely az égen legnagyobb kört metsz ki (az ég mérhetetlen messzesége miatt a valódi és a látszólagos horizont közötti különbség 0), mint minden kör, ugyancsak 360°-ra van osztva; e kör mentén olvassuk a délponttól kiindulva nyugaton, északon, keleten át az azimutot.
 
== A geológiában ==
A horizont a geológiában olyan övek vagy zónák összetétele, amelyek akár petrográfiai, akár [[paleontológia]]i sajátságok tekintetében egymással megegyeznek.
 
== Lásd még ==
* [[műhorizont]]
 
[[uk:Горизонт]]
[[ur:افق]]
[[war:Panganoron]]
[[zh:地平線]]
157 580

szerkesztés