„Győrffy Béla” változatai közötti eltérés

Kétnyelvű, 50 holdas gazdálkodó, birtokos ősöktől származott. Egyike volt az utolsó osztrák-magyar értelmiségieknek. Szülőfalujában és [[Nagyszentmihály]]on kezdte tanulmányait, de 1939-ben [[Zalaegerszeg]]en és [[Székesfehérvár]]on folytatta, majd a [[Szarvas (település)|szarvas]]i Gazdasági Tanintézetben fejezte be érettségivel. Bátyja, Sándor révén [[Németh László (író)|Németh László]], [[Darvas József (író)|Darvas József]], [[Veres Péter]] fordult meg házukban.<ref>Győrffy Sándor (Kemenesmagasi, 1924) történész, muzeológus. 1942-ben Eötvös-kollégista, 1943-48-ban Györffy-kollégista. 1944-ben részt vett a diákellenállásban. 1946-48-ban a MADISZ egyetemi titkára, a MEFESZ osztályvezetője, a NÉKOSZ-központ oktatási referense. 1956-ban a Párttörténeti Intézet osztályvezetője. Szorosan kapcsolódott a népi írókhoz, a protestáns történetfelfogáshoz. És országos ismertséget szerzett az 1867. évi kiegyezés akadémiai vitájában 1967-ben.</ref> Budapesten, a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen]], majd annak jogutódjában, a [[Szent István Egyetem|Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán]] szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet 1949-ben. 1946-tól Györffy-kollégista volt. Egyik alapítója – majd igazgatója lett az első agrár szakkollégiumnak, az Áchim András kollégiumnak. Lelkesen működött közre a száz, érettségi nélküli, tehetséges parasztfiatalt egyetemi felvételre előkészítő, bentlakásos Somogyi Imre Kollégium létrehozásában, fenntartásában és a parasztfiatalok tanításában. A [[Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége|MEFESZ]]-ben és a [[Dolgozó Ifjúság Szövetsége|DISZ]]-ben, továbbá a [[Nemzeti Parasztpárt]]ban végzett munkát. Részt vett 1946-1947-ben az akkori fiatalság nemzetközi összefogásával zajló [[bulgária]]i és a [[jugoszlávia]]i [[Šamac]]-[[Szarajevó]]i vasútépítésben. Bekerült abba az egyetemi hallgatói csoportba, amelyet az egyetem gyakorlatra küldött ki [[Svédország]]ba. Ott egy mezőgazdasági nagyüzemben arattak (itt tanult meg kombájnt vezetni). A gyakorlat befejezése után néhány barátjával átmentek [[Dánia|Dániába]], ahol egy parasztgazdaságban egy hetet dolgoztak, majd még két hónapig tanulmányutat tettek Nyugat-Európában.

Az agrárpolitikai tanszék tanársegédjeként 1948-1949 között [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] mellett dolgozott. 1949 őszétől a moszkvai[[moszkva]]i Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia ösztöndíjasa lett., s 1953-ban kandidált. Ez évben került [[Martonvásár]]ra, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetébe, ahol 1957-ig[[Surányi tudományosJános igazgatóhelyettesi(agrármérnök)|Surányi]] posztotakadémikus töltöttirányításával befolytatta kettőstermesztési kísérleteit, 1957-benig tudományos munkatársigazgatóhelyettesi lett,minőségben. de1954-től márkét ebbenirányban azfoglalkozott évbena főmunkatárssákukoricával: léptettékegyrészt elő,a stalajtermékenység evonatkozásában, munkakörbenmásrészt dolgozotta 1960kukoricatermesztés-ig,technológia amikor tudományos tanácsadóifejlesztése beosztásba kerültkapcsán. 1984A talajművelés és 1990a közötttalajtermékenység igazgatójaáltalános voltkérdéseire azkívánt intézménynek.választ Akapni kutatása melletttartamkísérletekben, egyenértékűs tevékenységneka tekintettevetésforgó, aza oktatástmonokultúra, is:a 1965-1966-bantrágyázás és a Iowatalajművelés Staterendszerének Universityösszefüggéseit vendégprofesszorais behatóan tanulmányozta. 1977-tőlKutatásaiban nagy gondot fordított a Gödöllőikukoricahibridek Agrártudományireakcióinak, Egyetema címzetesgenotípus egyetemiés tanárakénta működött.környezet, 1986-tólvalamint a mezőgazdaság-tudományokgenotípus doktoraés a technológia kölcsönhatásainak vizsgálatára. 19911957-tőlben atudományos gödöllői Agrártudományimunkatárs Egyetemlett, 1997-tőlde amár [[Pannonebben Egyetem|Pannonaz Agrártudományiévben Egyetem]]főmunkatárssá ésléptették 1999-tőlelő, as [[Debrecenie Egyetem|debrecenimunkakörben Agrártudományidolgozott Egyetem]]1960-ig, díszdoktoraamikor volttudományos tanácsadói beosztásba került. Munkatársával,

1987-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező taggá választotta. Székfoglalója ''Vetésforgó, talajtermékenység, kemizáció és a földművelés rendszere'', 19921993-benban pedig, rendes taggá választásakor ''Kemizáció és szerves gazdálkodás a martonvásári tartamkísérletek tükrében'' címmel hangzott el. Elismertségére, tekintélyére jellemző, hogy 1953 és 1962 között az MTA Növénytermesztési Bizottságának titkára, 1985 és 1997 között pedig elnöke volt. 1990 és 1995 között az MTA elnökségi tagja és az MTA Felügyelő Bizottságának elnöke, majd 1996-tól 2001-ig az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa Élettudományi Kuratóriumának elnöke volt.

A Györffy Kollégium elanyátlanodott tagjait 1956 után mint egy családfő fogta össze azzal, hogy [[Martonvásár]]on összejöveteleket szervezett, ahol feleségével birkát főzött. A szőlőtermesztés és a borászat életmódjának szerves részévé vált. A másik szenvedélye a juhtenyésztés volt. Különleges fajtákat gyűjtött, szaporított, de mind között legkedvesebb volt számára a [[magyar racka juh|racka]].

*Kiváló feltaláló Ezüst fokozat (1972)

*Kiváló Feltaláló Arany fokozat (1973 és 1975)

*Cserháti-díj Díj (19821979)
*Cserháti Díj 1979(1982)

Tevékenységének elismeréseként [[Martonvásár]] 1995-ben díszpolgárává választotta.

Kutatási területe a növénytermesztési rendszerek összehasonlító értékelése és a kukoricatermesztés technológiája, a genotípus és a környezet interakcióinak feltárása volt. Nevéhez fűződik a hibridkukorica-termesztés (három kukoricahibridet szabadalmaztatott), és a kukorica modern termesztési technológiájának bevezetése, az országos műtrágyázási program elindítása, az OTK kísérletek létrehozása, a fenntartható növénytermesztés kutatási témáinak elindítása, s legutolsó kezdeményezése, a precíziós növénytermesztés kutatási programja, ami nem más, mint a termőhely heterogenitásához, a termőhelyi adottságokhoz és a növény-talaj kölcsönhatásokhoz történő alkalmazkodás. TartamkísérleteketAz végzettország legrégebbi, korszerű, ismétléses tartamkísérleteit 1959-1961 között a tápanyagellátás, a növényállomány, a gyomszabályozás és a vetésváltás tanulmányozására ő állította be Martonvásáron. Ezek azóta is fennmaradtak, és mint élő szabadföldi kísérleti laboratóriumok felbecsülhetetlen az értékük a tudományos kutatásban, az oktatásban, a kutatók képzésében és a szaktanácsadásban. Úttörője volt az integrált gyomszabályozás bevezetésének, számos herbicid és gyomirtási eljárás megalkotásában vett részt. Talajművelési kutatásai során nemzetközileg is elismert eredményeket kapott. Iskolateremtő munkásságával jelentősen hozzájárult a nagyüzemi kukoricatermesztés, a tápanyaggazdálkodás és a kemizáció magyarországi fejlődéséhez. érdemei a kukorica vegyszeres

Mindegyik agráregyetemen oktatott, kutatási eredményeit átültette a gyakorlatba és megismertette vele hallgatóit. A [[Szent István Egyetem]] címzetes egyetemi tanára, a Növénytudományi Doktori Iskola alapító tagja volt.

Minden2003-tól minden évben, születésnapja körül, rá emlékezve szakmai tanácskozást tartanak az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében.