„Katolikus Liga (1576)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön; (kézi botszerkesztés)
→‎A királyság ellen: -1 felesleges május
20. sor:
== A királyság ellen ==
 
A vereség nem szegte a Liga harci kedvét, ami mindinkább III. Henriket okolta a kudarcokért, és a rendi jogok kiszélesítéséért szállt síkra. Guise hercege, miközben a katolikus ügy hőseként tetszelgett, mind kevésbé tartotta tiszteletben a királyt, akitől párthíveivel együtt követelte a protestáns foglyok kivégzését és az [[inkvizíció]] visszaállítását. Minderre Henrik nem volt hajlandó, sőt Navarrai Henrik örökösödéséről sem szándékozott lemondani, miközben a ligások a választott királyság létrehozását pedzegették. III. Henrik végül kitiltotta Guise-t az udvarból, ő ennek ellenére május [[1588]]. [[május 12.|május 12]]-én, „[[barikádok napja|a barikádok napján]]” bevonult Párizsba, ahol a fanatizált katolikus lakosság üdvrivalgással fogadta. A király kénytelen volt Blois-ba visszahúzódni, [[július 15.|július 15]]-én pedig alá kellett írnia az ún. [[egyesülési ediktum]]ot ''(édit d’union)'', amiben megtiltott mindennemű hivatalviselést a protestánsok számára, és a trónöröklésből is kizárta az „eretnekeket”. A francia hadak főparancsnokává ([[lieutenant général]]) kinevezett Guise sikerei tetőpontján állt, egyesek már-már királyként éltették.
 
Ilyen helyzetben ült össze [[október 2.|október 2-án]] a [[rendi gyűlés]] [[Blois]]-ban, amelyben a katolikus pártiak voltak többségben. Guise és a fivére, [[I. Louis de Guise reims-i érsek|Louis]] reims-i érsek tovább támadta III. Henriket, aki drasztikus megoldásra szánta el magát: [[december 23.|december 23-án]] magához hívatta Guise-t, és személyi testőrségével, a negyvenötökkel meggyilkoltatta. Tetemét még ott helyben, a palotában elégették, hamvait pedig a [[Loire]]-ba szórták. Ugyanekkor letartóztatták fivérét, illetve fiát, [[I. Charles de Guise|Charles-t]]. Az érsekkel másnap szintén végeztek. Az események hírére Párizs fellázadt, a Katolikus Liga élén pedig a harmadik Guise-fivér, [[Charles de Mayenne|Mayenne hercege]] vette át az irányítást. Henrik hatalma nemhogy erősödött volna, de fokozódott az anarchia: különösen azt követően, hogy a navarraival szövetkezve megindult Párizs ellen, a liga árulónak és zsarnoknak kiáltotta ki (ld. [[Louis Dorléans]] pamfletjeit), a [[Sorbonne]] doktorai (köztük [[Jean Boucher]] rektor) pedig kijelentették, hogy az alattvalók hűségesküi érvényüket vesztették uralkodójuk viselkedése miatt. [[1589]]. [[augusztus 1.|augusztus 1]]-jén a királyt egy fanatikus szerzetes halálosan megsebesítette [[Saint-Cloud]]-ban, véget vetve az [[1328]] óta uralkodó Valois-ág uralkodásának.