„Északi számi nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: en:Northern Sami language |
a Bot: következő hozzáadása: fiu-vro:Põh'asaami kiil; kozmetikai változtatások |
||
16. sor:
| ISO 639-1 = se| ISO 639-2 = sme| SIL = LPR}}
A tényleges '''északi számi''' nyelv a [[finnugor]] nyelvcsaládba tartozó [[Számi nyelv|számi]] (lapp) nyelvek északi csoportjába tartozó nyelv. Legközelebbi rokonnyelvei a [[lulei számi]] és a [[pitei számi]]. Ez a legnagyobb számi nyelv, így a legnagyobb presztízzsel rendelkező is. [[Svédország]], [[Finnország]] és [[Norvégia]] északi területein beszélik, több településen többségben vannak az államalkotó néppel szemben, úgymint a [[norvégia]]i [[Deatnu Tana|Tanában]], [[Kautokeino|Kautokeinóban]], [[Kárásjokk]]ban, [[Nesseby község|
== A nyelv mai helyzete ==
Több felsőoktatási intézményben oktatják az északi számi nyelvet, mint például [[Oulu]]ban, [[Tromsø]]ben, lehet még számiul tanulni [[Jokkmokk]]ban, [[Kárásjokk]]ban.
Hivatalos nyelvnek számít a fent említett [[norvégia]]i és [[finnország]]i helyeken túl a szintén [[finnország]]i [[Inari]]ban, [[Enontekiö]]ben és [[Sodankylä]]ben.
== Az északi számi helyesírás kialakulása ==
Az elmúlt évszázadokban több próbálkozás akad az északi számi nyelv leírására. A 17-[[18. század]]i ábécék a hittérítők munkája volt, a [[20. század]]i helyesírási változatok már nyelvészek feladata volt.
38. sor:
{| class="wikitable"
!
!Tornæus írásképe<br />[[1648]]
!Friis írásképe<br />[[1856]]
!Jelenlegi íráskép
|-
70. sor:
Az 1970-es években egyre több kiadvány jelent meg számi nyelven, és az egyre aktívabb, az országhatárokat átívelő együttműködés egy egységes írásrendszert követelt meg. Az [[1953]] óta létező Számi Tanács [[1971]]-ben Nyelvi bizottságot hozott létre. [[1978]]-ban [[Arjeplog község|Arjeplogban]] elfogadták az új számi helyesírási rendszert, ami azóta mindegyik országban elterjedt.<ref name="domokos"></ref>
== Az északi számi ábécé és kiejtés ==
Az [[1985]]-ben megállapított standard északi számi ábécé a következő betűket tartalmazza, a kiejtésük is itt található.
77. sor:
{| cellpadding="4" cellspacing="0" class="wikitable"
|- align="center"
! A a || Á á || B b || C c || Č č || D d || Đ
|- align="center"
! a || á || be || ce || če || de || đe || e || eff || ge
105. sor:
Az északi számiban 6 vagy 7 eset van, attól függően, hogy az ugyanúgy képzendő genitívuszt és az akkuzatívuszt egynek vesszük-e.
* [[Alanyeset|Nominativus]]
* [[Birtokos eset|Genitivus]]
* [[Tárgyeset|Accusativus]]
* [[Locativus]]
* [[Comitativus]]
* [[Illativus]]
* [[Essivus]]
Az esszívusz (ragja:-n) egyes és többes számban ugyanolyan alakú (''mánnán''=gyerekként, gyerekekként).
=== Alanyeset ''(Nominativus)'' ===
A nominatívusz egyes számban jelöletlen. Többes számban a ragja '''''-t''''', valamint fokváltakozáson esik át a szó akkor.
137. sor:
|}
=== Birtokos eset ''(Genitivus)'' ===
A birtokos eset fokváltakozással van jelölve. Többes számban a ragja a fokváltakozáson túl az '''''-id'''''.
159. sor:
|}
=== Tárgyeset ''(Accusativus)'' ===
A tárgyesetet ugyanúgy jelölik, mint a birtokos esetet.
=== Locativus ===
A lokatívusz ragja egyes számban '''''-s''''', többes számban '''''-in'''''. A ragozott alak fokváltakozásban áll. A lokatívusz jelenti azt is, hogy ''honnan'' és az is, hogy ''hol'', azaz: ''Ungáras'' "Magyarországon" és "Magyarországról". ilyenkor a szövegkörnyezet segít megfejteni a jelentést.
185. sor:
|}
=== Illativus ===
Az illatívusz ragja egyes számban '''''-i''''', többes számban '''''-ide''''' vagy '''''-idda'''''. Egyes számban nem, de többes számban fokváltakozásban áll a ragozott alak. Egyes számban a diftongust tartalmazó alalk elveszíti a második magánhangzóját (pl. ''g'''ie'''hta - g'''i'''htii''). Az illatívusz azt fejezi ki, hogy ''hova''.
207. sor:
|}
=== Essivus ===
Az esszívusz ragja az '''''-n''''', egyes és többes számban is ugyanúgy néz ki, erős fokban áll, azaz nem fokváltakozásban. Az esszívusz azt jelenti, ''miként''.
228. sor:
|}
== Névmások ==
Az északi számiban a [[személyes névmás]]oknak három száma van, [[egyes szám|egyes]], [[kettes szám|kettes]] és [[többesszám]]. (Ez nem ritka jelenség, több [[uráli]] nyelvben megvan még napjainkban is a [[kettes szám]].)
279. sor:
|}
== Swadesh-lista ==
[[Az északi-számi nyelv Swadesh-listája]] - 207 északi-számi szó
== Irodalom ==
* Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámui sátnegirji. Girjegiisá, Ohcejohka, 1993. ISBN 951-8939-28-4
291. sor:
* Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története. In: Ünnepi könyv Kereszets László tiszteletére. Debrecen-Jyväskylä, 2001. ISSN 0239-1953
== Lábjegyzetek ==
{{források}}
== Forrás ==
{{Fordítás|fi|Pohjoissaame|oldid=4681107}}
302. sor:
{{DEFAULTSORT:Eszaki szami}}
[[Kategória:Finnugor nyelvek]]
[[Kategória:Számi nyelvek]]
320 ⟶ 321 sor:
[[et:Põhjasaami keel]]
[[fi:Pohjoissaame]]
[[fiu-vro:Põh'asaami kiil]]
[[fr:Same du Nord]]
[[gv:Saamish Hwoaie]]
| |||