„Szerkesztő:OrsolyaVirág/jegyzet” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
70. sor:
#A szerző higgyen abban, amiről ír, a muszájból írt művekből árad a kényszer és az unalom.
#Nagyon fontos az érdekes, az olvasó figyelmét megragadó [[Wikipédia:Bevezető|indítás]]. A legtöbb írásmű első mondatainak elolvasása után eldől, hogy az olvasó tovább fogja-e azt olvasni.
==Forma==
{{fő|Wikipédia:Formai útmutató}}
A stilisztika mellett ügyelj a [[Wikipédia:Helyesírás|helyesírásra]] és a külalakra is! Semmi sem néz ki rosszabbul egy enciklopédiában, mint egy hanyagul vagy strukturálatlanul odadobott szöveg. Helyesírás ügyben segíthetnek például a böngészők beépített helyesírás-ellenőrző programjai, illetve a [[Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)]] hozzászólói. A követhetőség és átláthatóság ugyanolyan fontos, mint a cikk tartalma. [[Wikipédia:Szócikkek felépítése|Figyelj a formára is]]! Jó struktúra nélkül a cikk veszíthet élvezhetőségéből. A legfontosabbak a címek, az idézetek, a lábjegyzetek és a bibliográfiák külalakja.
===Címek===
A különböző típusú hivatkozott munkák címeit különböző módon kell megjeleníteni. ''Kurziválni'' kell minden olyan könyv címét, amelyre utalás történt. Ide tartoznak a teljes regények, színdarabok, naplók, versantológiák és a novellagyűjtemények. Példák: ''[[Lotte Weimarban]]'', ''[[Rómeó és Júlia]]''...
'''VERSANTOLÓGIÁRA ÉS NOVELLAGYŰJTEMÉNYRE VKI ÍRJON BE LÉTEZŐ WIKIS PÉLDÁT!'''
Az önálló költeményeket, amik külön kötetben jelentek meg ugyanúgy kurziválni kell. [[Petőfi Sándor]]: ''[[János vitéz]]'', [[Allen Ginsberg]]: ''[[Üvöltés]]''.
Az elméleti művek, folyóiratok, magazinok, novellák, versek, esszék címeit szintén kurziváljuk.
Különböző irodalmi művek sokszor viselik személyek vagy földrajzi helyek neveit: ''[[Anyegin]]'', ''[[Washington Square]]''. A cikkben mindig jelezni kell a különbséget: ha könyvről van szó, kurziválni kell, ha a személyről, akkor nem.
===Idézetek===
{{fő|Sablon:Idézet|Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!}}
Az idézetek fontos részét képezik annak a bizonyítéknak, amellyel a cikk tényei alátámaszthatók. Az idézeteket a fő szövegtől világosan kell megkülönböztetni. A rövidebb, egy szótól 2-3 sorig terjedő idézeteket '''idézőjel'''ek közé kell tenni.
Rövid '''lírai idézetek'''ben viszont a sorvégeket ferde vonallal (/) szokás jelölni. Példa: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” ([[Petőfi Sándor]])
A '''három sornál hosszabb idézetek'''et különálló, új bekezdésben érdemes írni. Ezek az önálló, tipográfiailag elkülönülő bekezdések nem igényelnek idézőjelet. Lásd: [[Márai Sándor#1980-89 – Sereghajtó évek és halála]].
A külalakon túl nagyon fontos, hogy az idézetek '''pontos'''ak legyenek. Mindig ellenőrizni kell, hogy nem követünk el hibát a szöveg másolásakor vagy összefoglalásánál, hiszen idézeten belül különösen kínosak az elírt szavak. Más szavainak lexikai vagy szintaktikai félretolmácsolása pedig még ennél is kínosabb.
Amennyiben egy mondatnak csak egy részét vagy egy fejezet néhány mondatát akarjuk idézni, úgy elég a kihagyott mondatrészeket '''három pont (...) beékelésével''' jelölni. Példa: ''„Nem tudok most számot adni erről a sorscsapásról. […] Lola úgy képzelte, ha egyikünk elmegy, János majd vigyáz az itt-maradottra. Nem így történt.”'' ([[Márai Sándor]])
Az idézetek '''forrás'''át mindig világosan meg kell adni. A cikk maga sokszor világossá teszi, hogy melyik műből idézünk, azonban ahol lehet, meg kell jelölni a pontos szöveghelyet, hogy azt könnyen ellenőrizni lehessen.
Ha egy kritikus írását, gondolalatit közöljük, akkor azt mindenképp jelezni kell.
===Lábjegyzetek és bibliográfiák===
| |||