„Társadalombiztosítás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tb |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
=== Az amerikai Social Security Act ===
Az 1923-33-as gazdasági világváltság szegénységi krízist okozott [[ Amerikai Egyesült Államok|amerikában]]. A krízis enyhítésére, [[Theodore Roosevelt]] elnök, elnökválasztási kampányában meghirdette a [[New Deal]] elnevezésű programját, mely számos gazdaságpolitikai intézkedés mellett a társadalombiztosítás reformjáról is szólt. A szociális rendszer alapjait lerakó törvényt [[1935]]-ben alkották meg, melynek a legfontosabb elemi a következők voltak:
*munkanélküli ellátások tagállami megszervezése, erre szolgáló tagállami pénzügyi alapok létrehozása, adókedvezményekkel történő támogatása.
*öregek és özvegyek/árvák fogyatékosok számára kötelező biztosítás szövetségi szinten.
*két szövetségi segélyrendszer: ellátatlan öregeknek és gyerekes családoknak.
===Az angol Beveridge-terv===
[[File:Sir W.H. Beveridge, head-and-shoulders portrait, facing left.jpg|thumb|right|Beveridge 1910-ben]]
A [[Beveridge-terv]]et 1942-ben dolgozták ki, lord [[William Beveridge]] vezetésével. A terv javaslatai szerint bővíteni kell a kedvezményezettek körét: a cél az, hogy védelmet kapjon az egész munkaképes népesség. Az igénybe vevőket csoportokra osztották. Az egyes csoportok (munkavállalók, egyéb keresők, háztartásbeliek, gyerekek és öregek) az ellátási fajták különböző összetételű kombinációjára szerezhettek jogosultságot. A munkanélküli ellátások helyett átképzési programokat indítottak, ahol köteles volt a munkanélkülinek megjelenni.
===A svéd jóléti állam===
A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok mintájaként tartják számon. Kialakulása az 1929-33-as világváltság utáni időszakra tehető, amikor egy szociáldemokrata kormány került hatalomra. Ez a rendszer egészen 1976-ig volt érvényben.
A jóléti rendszer főbb jellemzői:
*igyekszik a lakosság lehető legnagyobb körét átfogni;
*az ellátásokat rászorultsági vizsgálatok nélkül állapították meg;
*a rendszer a kockázatok széles körét átfogta;
*pénzbeli ellátások mellett természetbeni ellátást is biztosított;
*meglehetősen magas helyettesítési rátákat alkalmazott, ha a megélhetési zavart a kieső jövedelem okozta;
A svéd rendszer számos előnye ellenére nagyon költségesnek bizonyult, a kiadások nagysága 1990-re elérte a nemzeti össztermék közel 35 %-át. Napjainkban egy kevésbé költséges modellt alkalmaznak.
===A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása===
==A társadalombiztosítás ellátásai és jogosultjai==
| |||