Wikipédia

„Diaporáma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
10. sor:
 
== A diaporáma technikája ==
 
A klasszikusnak mondható formához két diavetítőgép[[diavetítő]]gép szükséges.( Ez a szám később -– a lejátszás automatizálásának köszönhetően, a mű specifikus esztétikai és [[dramaturgia#Film dramaturgia|dramaturgia]]i sajátosságainak megtartása mellett -– 3-ra, 4-re, sőt, elvileg akárhányra változott).
Mindaddig, amíg a vetítők
1.# ugyanarra a helyre, tehát egymásra vetítik képeiket,
2.# a látvány változása a képátúsztatás elve szerint történik,
3.# a kép és a hang között kompozíciós (érzelmi és formai) összefüggés van,
diaporámáról beszélhetünk.
 
A diaporáma létrehozásának technikája alapvetően azonos volt a műsorok bemutató technikájával.[[Fájl:Diaporama non-automatic dissolving controll equipment.jpg|thumb|right|300px|manuális átúsztató berendezés 1968-ból]]
[[Fájl:Diaporama non-automatic dissolving controll equipment.jpg|bélyegkép|300px|Manuális átúsztató berendezés 1968-ból]] A diaporáma létrehozásának technikája alapvetően azonos volt a műsorok bemutató technikájával.
A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben a diaporáma manuális működtetésű volt, speciális eszköze a képátúsztató mechanika. A vetítőgépek lencséi előtt mozgatható -– itt nyíló, amott meg éppen csukódó -– lamellák voltak elhelyezve, melyeket egyetlen közös karral a vetítő személy mozgatott, tetszés szerinti sebességgel. A kar szabad ide-oda mozgatása során a kivetített képek a legkülönfélébb tempóban és irányban keveredtek, mígnem valamelyik diakép végleg felváltotta a másikat (hogy az így felszabadult vetítőgéppel léptetni lehessen a következő diára.)
A művet bemutató személy, aki általában maga a szerző volt, a hangszalagon rögzített kompozíció ismeretében bonyolította a vetítést, s gyakorta a zene kiváltotta pillanatnyi hangulat szerint változtatott a látvány megjelenésén.▼
 
A diaporáma művek bemutató technikája az idők során jelentős fejlődésen esett át. A képátúsztató mechanikát először felváltotta a vetítőizzók elektronikus vezérlése (ez szebb, vignyettálás mentes, egyenletesebb fényfelületű, bár kissé késedelmesen reagáló képátmenetet produkált), majd piacra kerültek a hangszalag egyik sávjára vezérlőjelet rögzítő és azt visszaolvasni képes programozó berendezések. Hamarosan megjelentek a számítógépes programozó szoftverek is, emiatt eltűnt ugyan a kezdeti, érzékletesnek mondható bemutatási stílus, viszont könnyen javíthatóvá vált a hangszalagon rögzíthető program.▼
▲A művet bemutató személy, aki általában maga a szerző volt, a hangszalagon rögzített kompozíció ismeretében bonyolította a vetítést, s gyakorta a [[zene]] kiváltotta pillanatnyi hangulat szerint változtatott a látvány megjelenésén.
▲A diaporáma művek bemutató technikája az idők során jelentős fejlődésen esett át. A képátúsztató mechanikát először felváltotta a vetítőizzók elektronikus vezérlése (ez szebb, vignyettálás mentesvignyettálásmentes, egyenletesebb fényfelületű, bár kissé késedelmesen reagáló képátmenetet produkált), majd piacra kerültek a hangszalag egyik sávjára vezérlőjelet rögzítő és azt visszaolvasni képes programozó berendezések. Hamarosan megjelentek a [[Számítógép-programozás|számítógépes programozóprogramozható]] szoftverek[[szoftver]]ek is, emiatt eltűnt ugyan a kezdeti, érzékletesnek mondható bemutatási stílus, viszont könnyen javíthatóvá vált a hangszalagon rögzíthető program.
A kódolás tekintetében szerte a világban nagyon eltérő műszaki megoldások születtek. Bár az automatizálás megkönnyítette, ugyanakkor az egymással vetélkedő vezérlő megoldások eltérő volta meg is nehezítette az alkotók nemzetközi együttműködését, az egységes programozó és vetítő szabvány elterjedését.
 
A diaporámával párhuzamosan fejlődtek ki, de értelemszerűen más összefoglaló elnevezést kaptak a tetszőleges formátumú felületen, egymás mellett, több képmezőben megjelenő képekből álló, bár ugyancsak átúszással vetített, de összhatásukban mozaikszerű[[mozaik]]szerű és más formai jegyeket mutató vetítettképes látványosságok. Ezek hagyományos neve ''[[multivízió]]''. Ez irányban a hetvenes és nyolcvanas évek során jelentős fejlesztések folytak, melyek mögött kezdetben a Kodak állt, az amerikában honos Ektagraphic és a világon valaha is legnépszerűbbnek mondható Kodak Carousel vetítőgépek know-how-jának birtokában. A világ nagy kiállítási seregszemléin és fontos [[Public relations|PR]] rendezvényein, egészen a nyolcvanas évek végéig a multivízió technikai lehetőségei határozták meg a professzionális fotó-audiovizuális trendet.
Az egy-képmezősegyképmezős diaporáma alapvetően a fotóamatőrök kifejezési eszköze maradt, bár a multivízió technikai lehetőségeiből az amatőr alkotók is többet használatba vettek, mindenek előtt a felvételek további nagy pontosságú feldolgozására szolgáló duplikációs (másoló) eszközöket és a vetítés automatizálását biztosító programozást.
 
== A diaporáma mint kifejezési nyelv specifikus vonásai ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Diaporáma”