„Futóhomok” változatai közötti eltérés

A '''futóhomok''' kopár felszíneken a [[szél]] által mozgásban tartott, dűnékben felhalmozott homoktömeg.

A futóhomok laza s javarészben [[kvarc]]szemekből áll s alárendeltebben [[mész]]-, [[dolomit]]-, [[földpát]], [[magnetit]]- stb. szemek is fordulnak elő benne. Mindenütt ott képződik, hol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká lesznek, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá lesz. Így a tengerparton, hol a hulámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a [[Balaton]] somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy a kiszáradt tó fenekén, milyenek földünk szárazföldjének belsejében sok hegyütt levő [[sivatag]]ok, hazánkban maga az [[Alföld]] nagy medencéje. A szárazzá lett laza föveny szemcskéi a [[szél]] nyomásának nem képesek ellenállni, a [[szél]] irányában mozogni kezdenek, ez irányban gördülnek a felszinen. Futóhomok-területek a földkerekség sikabb vidékein mindenütt vannak. Óriásiak Ázsiában a Mongoliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában hires a líbiai sivatag és a [[Szahara]]. Európában a tengerpartokon, a német alföldön, a dán szigeteken, Franciaországban a «Landes», Ausztria és Magyarországon a Duna völgyében. Hazánkban futóhomok területek vannak Somogy és Tolna megyében, a Kis-Alföldön, Mosony és Komárom megyében, a Nyirségben, a Duna-Tisza közén. Legimpozánsabb nemcsak köztük, de egész Európában az Al-Duna mentében levő Deliblati futóhomok terület, melynek homokja a legfinomabb és ahol a szél 50 méternél magasabb buckákat hoz létre. A szél, illetőleg a buckák iránya a Duna-Tisza közén északnyugati, a Nyirségben déli, mig a deliblati területen délkeleti.