„Szabó István (szobrász, 1903–1992)” változatai közötti eltérés

Szobrászművészetet Bóna Kovács Károly műhelyében tanult az [[1930-as évek]] elején. Kőből, bronzból, műkőből, mészkőből, bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészettel mutatott rokonságot, talán ezért is vált ő igen foglalkoztatott köztéri szobrásszá. Már 1934-től kiállításai voltak a [[Műcsarnok]]ban, majd főleg [[Észak-Magyarország]]on, [[Nógrád megye]] területén felállítandó köztéri szobrok megalkotására kapott megrendeléseket. 1938-39-ben [[I. világháború]]s emlékművet készített [[Mátranovák]]on, majd ugyanezen emlékmű mását 1948-ban Cereden is felállították. 1941-ben készítette ''Parasztfej'' c. alkotását bronzból 29 cm magasságban. A parasztfej fegyelmezett, látszólagos nyugalma mögül indulat, elszántság és erő sugárzik. E szobrot az Állami Vásárló Bizottság vette meg a művésztől, ma a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi.<ref>A [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményei. Budapest : [[Corvina Kiadó]], 1975. ISBN 963 13 0291 1 Szabó István: Parasztfej lásd 230-231. p.</ref>

1945 után, a korszak hangulatának is megfelelően, előszeretettel ábrázolta az egyszerű munkás és parasztembereket. Híres ''A magyar bányászat 200 éves története'' c. sorozata, melyet tölgyfából faragott 95 cm magasságban. 1965-ben faragta körtefából ''Palóc Madonna'' c. szobrát 45 cm magasságban, köztéri szoborként bronzból öntötték ki és [[Balassagyarmat]]on nyert elhelyezést. Híres magyar írókról, [[Mikszáth Kálmán]], [[Madách Imre]], is készített szobrokat, s politikusokról emléktáblákat vagy szobrokat, köztük [[Kossuth Lajos]]ról, [[Rákóczi Ferenc]]ről. Bányászszobraiból [[Várpalota|Várpalotán]], [[Bátonyterenye|Bátonyterenyén]] is helyeztek el köztéri alkotást.