„Erősítő áramkör” változatai közötti eltérés

A kollektor a tápfeszültség forráson keresztül váltakozó áramúlag földelve van.

A kimeneti ellenállás két részből tevődik össze. A kapcsolás látszó belső [[ellenállás (elektronika)|ellenállás]]ából melybe a bemeneten lévő alkatrészek is beleszólnak, ezzel a látszó ellenállásértékkel kapcsolódik párhuzamosan az emitter ellenállás, és a tranzisztor kimeneti ellenállása.

**közel egységnyi, de annál kisebb a feszültségerősítés

**nagy áramerősítés

A tranzisztor vezérlő feszültségét a ''h11'' paraméteren eső feszültség adja. A földelt bázisú alapkapcsolásban ezt a feszültséget az emitter áram hozza létre, ez ''h21''szer nagyobb, mint a földelt –emitteres alapkapcsolásban az ''i1'' áram. Mivel a tranzisztoron ugyanaz a bázis – emitter feszültség keletkezik a földelt – bázisú kapcsolásban látszólag ''h11/h22'' ellenállás hozza létre ezt a feszültség esést. A tranzisztor kimeneti vezetése lecsökken, azaz a kimeneti ellenállása ''h21'' szeresére nő, ezért az ''Rc'' mellett elhanyagolható.

 

**kicsi bemeneti ellenállás

**közepes kimeneti ellenállás

Váltakozó áramú helyettesítő képe: A FET-es kapcsolások helyettesítő képében admittancia (Y) vagy inverz hibrid (D) paramétereket alkalmazunk.

 

**Az földelt source hasonló a földelt emittereshez.

**Általános célú erősítőkapcsolás.

Azért van szükség a ''GATE'' osztóra, mivel a Földelt ''Source'' kapcsolásnál megismert módszerrel nem állítható be a kívánt UGS0 és UDS0 érték, mivel hiányzik az RD ellenállás, így a tápfeszültség '''UDS0+ID0*RS'''.

 

 

====Földelt GATE–ű alapkapcsolás ====

 

*Jellemzők:

Az egyes fokozatok összekapcsolását csatolásnak nevezzük. A csatolást külön csatoló négy pólusként kezeljük, ennek alapján különböző csatolási módokat különböztetünk meg.

 

 

Legelterjedtebben három csatolási módot használunk:

 

*'''Kétfokozatú DC erősítő:'''

Ez a kapcsolás így működésképtelen, mert pozitív irányba csak 0,4V kivezérelhetősége marad. T2 tranzisztor munkapont beállítása nem lehet „A” osztályú, csak „AB” osztályú, emiatt magasabb tápfeszültséget kell alkalmazni, és a kapcsoláson belül gondoskodni kell az eltolódó egyen szint visszaállításáról, ezt szinteltoló megoldásokkal tehetjük meg.

 

====Szinteltolás feszültségosztóval====

Hátránya, hogy nemcsak a DC szintet tolja el, hanem csillapít is, ezért nem célszerű alkalmazni.

 

====Diódás szinteltolás====

A [[dióda]] nyitó irányba előfeszítve 0,6 – 0,7V egyenfeszültségű szinteltolást eredményez, a katódja és az anódja között. Váltakozó áramúlag viszont nagyon kis dinamikus ellenállással rendelkezik, ezért a hasznos jelet alig osztja le, ehhez feltétel, hogy munkaponti feszültségnél sokkal kisebb legyen a váltakozó jel amplitúdója.

 

A bemeneti csatoló[[kondenzátor]] a [[generátor]] belső [[ellenállás (elektronika)|ellenállás]]ából és az erősítő bemeneti ellenállásából egy RC időállandót alkot

 

*<math>Tki=C2*(Rt+rki)</math>

 

A transzformátor tekercsei szigeteltek, így a primer és a szekunder oldal között galvanikus a kapcsolat. Ezért összekapcsolt erősítőfokozatok egyenáramúlag mint az ''RC'' csatolásnál, váltakozó áramúlag lehetőséget ad az eltérő bemeneti és kimeneti [[ellenállás (elektronika)|ellenállások]] illesztésére.

 

 

*'''A terhelő ellenállás értékét a transzformátor meneteinek számának arányának négyzetére emeli.'''

Középkivezetéses szekunder tekercsel egy vezérlőjelből két ellenfázisú vezérlőjelet tudunk előállítani. Ezt hívjuk fázisfordító transzformátornak.

 

A transzformátor hátránya a nagy tömeg, a keskeny működési [[frekvencia]]tartomány. Az alacsonyfrekvenciás transzformátorokat lemezelt vasmaggal készítik. A nagyfrekvenciás transzformátorokat porvasmaggal készítik ''FERRIT'' mágnesek, ez [[ferromágnes]]es szemcsékből áll, amit [[porkohászat]]i úton állítanak elő.