„Gellért-hegyi oppidum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''Gellért-hegyi oppidum''' a [[Gellért-hegy]]en egykor létezett [[kelták|kelta]] ([[eraviszkuszok|eraviszkusz]]) település. A hegy kedvező fekvése miatt már az [[i. e. 4. század]]tól lakott terület volt, az [[oppidum]] a déli lejtőn állt. Az [[1930-as évek]]ben végzett ásatások során bukkantak rá.
==Kapcsolat a Római Birodalommal==
==Forrás==▼
A Római Birodalom terjeszkedése során 4 fokozatú stratégiát alkalmazott. Az első lépésben kereskedelmi kapcsolatokat épített ki, majd szerződéseket kötött a helyi törzsfőkkel és írástudókkal. A harmadik lépésben laza katonai ellenőrzést vezetett be, míg a negyedikben épült ki az új határvonal, a limes, erődökkel és állandó tartózkodásra alkalmas katonai táborokkal. Ez a folyamat akár 50 évig is eltarthatott. Eredményeképpen a helyi lakosság megtanult latinul, bekapcsolódott nem csak a kereskedelembe, de megtanulta az iparcikkek készítését is, és átvett több egyszerűbb kényelmi találmányt.
{{Bplex|1|492}}▼
A Dunántúlon több törzs is élt ekkor, egymással többnyire ellenséges viszonyban: illírek, kelták, pannonok. Az ilyen törzsi területeket a rómaiak civitasnak hívták, de ezek nem mindig fedték le teljesen a törzsi területeket.
A római megszállási stratégia első három lépésére már az i.e.1.század utolsó évtizedei és az 1. század első évtizedeiben sor került: kiépültek a kereskedelmi kapcsolatok, szerződésés viszonyok létesültek és katonai felügyelet is volt. Ezt bizonyítja a helyi pénzverés, és az a tény, hogy az oppidum egy raktárában felhalmozott, helyben gyártott, de exportra szánt kerámiaárut találtak, aminek az az érdekessége, hogy még kiégetés előtt Victoria istennőt ábrázoló gyűrűkővel, azaz gemmával bélyegezték meg. A gemma mását az itáliai Capuában vélték felismerni a kutatók. A gemmalenyomat díszítőelemként való használata az 1. században Közép- és Észak-Itáliában volt divatos.
Több pénzlelet is előkerült. A mai Gellért tér 3. számú szecessziós ház építésekor a 19. század végén többszáz római éremből álló kincset találtak. A pénz köztársaság kori és Augustus császártól származó volt, és valamikor 20 körül rejthette el a tulajdonosa. A kincs helyben vert kelta és eraviszkusz érméket is tartalmazott. A műhely Tiberius után (37) már nem működött. A Gellért-hegyi oppidum pénzverdéjében római mintára készültek az ezüstdénárok, amin a törzs nevét RAVIS vagy ERAVIS formában jelölték.
▲==Forrás==
▲* {{Bplex|1|492}}
* Póczy Klára: ''Aquincum'', Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2004 ISBN 963 8477 814
[[Kategória:Kelták]]
[[Kategória:Magyarország elpusztult települései]]
| |||