„Aquincumi vízvezeték” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
A római vízvezetékhez a középkorban számos hiedelem fűződött. [[Anonymus]] nyomán itt kezdték el keresni [[Árpád nagyfejedelem|Árpád]] sírját. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] korában a pillérek vonala birtokválasztó vonal volt, egyik pillére ''Mária-kő'' néven útmenti [[kegyhely]] lett. Kőanyagát később jórészt kitermelték és elhordták, illetve elpusztult. Az akvadukt vonalát a [[17. század]]ban [[Marsigli]] mérnök folyamatos vonalként rajzolta le, első műemléki felmérését [[1857]]-ben végezték el. A [[20. század]] elején a [[HÉV]] villamosításakor ([[1904]]) és a pályájának átépítése során ([[1911]]) több pillérét kiemelték. Nagyobb feltárása csak [[1974]] és [[1979]] között vált lehetővé.
==A forrásszentélyek==
A aquaeductus kiindulási pontjában, a forrásfoglalásoknál a [[nimfa (mitológia)|nimfák]] tiszteletére szentélykörzetet alakítottak ki, ami a mai Római fürdő-Erdei strand területén található, konzervált romjai részben ma is láthatóak. A források fölé fából vagy kőből épületeket emeltek, amik egyszerre látták el a szentély és a kútház szerepét. Ezekben égetett agyagfoglalatból kiindulva kis kőcsatornákban haladt a víz a fővezeték irányába.
==Ajánlott irodalom==
* Foerk Ernő: Az óbudai aquaeductus (Budapest Régiségei 10. 1923)
* Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon (Bp., 1980)
* Póczy Klára: Aquincum első aquaeductusa (Archeológiai értesítő, 99, 1972)
==Forrás==
{{Bplex|1|61-62, 445}}
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]]
| |||