„ETO Park” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Az első stadion: bővít |
||
26. sor:
== A stadion története ==
===
A győri Magyar Vagon- és Gépgyár az [[1960-as évek]] közepén kezdett el területet keresni az NB1-ben szereplő csapata számára, mivel annak elöregedett stadionja a gyártelep bővítésének útjába esett. A vállalat egy 30 000 szurkoló befogadására alkalmas stadion felépítése mellett döntött, amelynek helyét [[Győr]] keleti elővárosában jelölték ki. A létesítmény terveit a Győri Tervező Vállalat munkatársai társadalmi munkában készítették el. A következő 10 év során egy vegyes szerkezetű stadion épült meg Győrben. A létesítmény lelátóinak alsó része a labdarúgópálya köré épített töltés rézsűjén, felső része a töltésre épített vasbeton tartószerkezeten nyugodott. A befogadóképesség némileg elmaradt a tervezettől, 25 ezer győri foglalhatott helyet a 22 szektorra osztott lelátókon. Az átadásakor az ország legkorszerűbb stadionjának számító létesítményt [[1977]]. [[június 22]]-én, az úttörőolimpia megnyitójával egy időben adták át rendeltetésének.
A stadion keleti oldalán épült fel a Klubháznak és a hozzá tartozó kiszolgáló helységeknek helyt adó épület. A vasbeton szerkezetű lelátók alatt mosdókat, büféket és esőbeállókat alakítottak ki. A stadiont a négy négy sarokpont közelében elhelyezett állványokon álló fényszórók világították meg. A magyar labdarúgás történetének több jelentős mérkőzését rendezték meg a Rába ETO Stadionban. A Rába ETO vendégeként játszott a pályáján [[Juventus]], a [[Manchester United]] és [[Dinamo Minszk]]. 1998-ban megfelelő saját stadion híján ez volt az európai kupákban induló [[Dunaferr SE]], majd 2002-ben a [[ZTE]] otthoni pályája. A magyar válogatott ötször lépett a győri pályára, 2002-ben pedig itt rendezték a [[Magyar Kupa]] döntőjét.
===Az ETO Park építése===
| |||