„Transzkraniális mágneses stimuláció” változatai közötti eltérés

Az egyik oka annak, hogy a [[TMS]] fontos a [[kognitív pszichológia]]/idegtudomány számára az, hogy segíthet ábrázolni az különböző ok-okozati összefüggéseket. Ennek a noninvazív agyi képalkotó eljárásnak köszönhetően – akárcsak az [[fMRI]] - a kutatóknak lehetőségük nyílik megvizsgálni azt, hogy adott feladatok elvégzésekor, mely agyi[[agy]]i területek, régiók aktiválódnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy attól mert bizonyos feladat végzésekor az fMRI vizsgálatban egy adott terület aktiválódott még nem bizonyíték arra, hogy ez a felelős annak elvégzéséért, hanem lehet, hogy csak kapcsolatot mutat azzal. Arra vonatokozóan, hogy egy adott feladat elvégzése közben valóban azt a területet használjuk, sokkal meggyőzőbb és fontosabb bizonyíték, ha e terület TMS-sel történő gátlását következtében a személy gyengébben teljesít.

A transzkraniális mágneses stimuláció módszerét a kutatásokban elsősorban arra használják, hogy elemezzék a [[fiziológia]]i mechanizmusok mögött meghúzódó mozgásos deficiteket, spontán mozgásos felépülést, valamint a terápiás hatásait.