„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés

a
Gimnáziumi éveit [[Szamosújvár]]on töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, [[1931]]-ben beiratkozott a [[nagybánya]]i festőiskolába, ahol [[Ziffer Sándor]] volt a mestere.
 
[[1945]]–[[1959]] között [[Gyergyószentmiklós]] Elméleti Líceumának rajztanára. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Festési technikája is nagy változatosságot mutat, tempera-, olajképekben, majd a még lendületesebb akvarelleken ábrázolta szülőföldjének tájait. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe és annak kiállító művésze lett. Az [[1960-as évek]]ben összefogott [[Szervátiusz Jenő]] szobrászművésszel, s megszervezték vándorkiállításaikat [[Gyergyószentmiklós]]on, [[Székelyudvarhely]]en, [[SzékelykeresztúronSzékelykeresztúr]]on, [[Sepsiszentgyörgy]]ön és [[Csíkszereda|Csíkszeredában]].
 
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a [[Gyergyói-medence]] ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi ''Karácsony János Galériába'' került. A [[múzeum]]ban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
146 763

szerkesztés