„A sátáni versek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zgyorfi (vitalap | szerkesztései)
Miért a fatva? c. szakasz hozzáadása
Zgyorfi (vitalap | szerkesztései)
A fatva szó jelentésébőll fakadó, szükséges módosítás
25. sor:
A '''Sátáni versek''' [[Salman Rushdie]] [[regény]]e, mely [[1989]]-ben jelent meg és részben [[Mohamed próféta]] élete inspirálta. Azonnal széles körű tiltakozást váltott ki, mert a [[muszlim]] közösség [[istenkáromlás]]nak minősítette egyes részeit. [[India]] volt az első ország, amelyik betiltotta a könyvet.
 
[[Ruhollah Komeini]] [[ajatollah]], [[Irán]] vallási vezetője [[fatva|fatvát]], azaz halálos vallásikiközösítette kiközösítéstés rendelthalálra elítélte az író ellenírót. 1989. [[február 14.|február 14-én]] az iráni rádióban a következőt [[fatva|fatvát]] hirdette ki:
 
:''„Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a Sátáni versek szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem."''<ref>[http://www.iranfocus.com/modules/news/article.php?storyid=5768 "Iran says Rushdie fatwa still stands"], Iran Focus, [[2006]]-02-14. {{en}}</ref>
EzértEz nagy port vert fel és a könyv a szólásszabadság jelképévé vált.
 
A regény címe utalás egy [[hadísz|hagyományra]]<ref>Ibn Szad: Kitáb at-tabaqát al-kabír (hadíszgyűjtemény)</ref> a [[Korán]] szövegét kiegészítő kísérletre, amelyről Mohamed legkorábbi megmaradt életrajzában is olvashatunk. A hagyomány szerint Mohamed, mozgalmának kezdetén közeledni akart a még politeista mekkai oligarchiához, és jelenlétükben recitálta az 53. szúrát, ám a 19-20. verseknél: „''Mit gondoltok al-Látról és al-'Uzzáról,és a másikról: a harmadik Manátról?'' ”<ref>Az ősi arab hitvilágban ezek Isten lányai - [http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:19]</ref> a „sátán a nyelvére tette” a következő verset: „''Ezek magasságos hattyúk, közbenjárásukban reménykedni lehet''”. Ez a kiegészítés azonban ellentétes az iszlám szigorú monoteizmusával, ezért a későbbiekben Mohamed eltörli ezt, és helyette a Koránban már az egyistenhit mellett érvel: ''(„Ezek nevek csupán...”)''<ref>[http://www.egyistenhit.com/Quran/idezet/053Q.php Korán 53:23]</ref> Ezeket a kimaradt verseket nevezik „Sátáni verseknek”.<ref>Simon Róbert Iszlám kulturális lexikon 267.o. (ISBN 978-963-13-5788-2)</ref> A történetet a muszlimok többsége nyugtalanítónak találja és nem fogadja el, azzal az indokkal, hogy csak egy mítosz. Sok muszlim tanító arra hivatkozva utasítja el, hogy történelmileg valószínűtlen és gyengén dokumentált.<ref>[http://www.wsu.edu/~brians/anglophone/satanic_verses/sv.html The "Satanic Verses"] {{en}}</ref>