„Pokolsár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Úgy fest,innen lett kopipéjsztelve: http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3520&pageIdx=2 Továbbra is szubcsonk |
Pokolsár |
||
1. sor:
'''Pokolsár''' egy
A '''Pokolsár''' első leírása [[1818]]-ból való.
A Pokolsár fürdőt [[1881]]-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, a későbbi fürdőtelep pedig a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.
A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét.
[[1896]]-ban '''Székelyföld''' című könyvében dr. [[Hankó Vilmos]] így írt Kovászna piacának csodaszámba menő természeti különlegességéről a Pokolsárról, annak az [[1800]]-as évek végi állapotáról:
''"A piaczon díszes, tornyos és facifrázatokkal ékesített épület vonja magára figyelmünket...Pokolsár előtt állunk.
Az épület belsejében különös moraj hallatszik, hasonló ahhoz, melyet a legerősebb forrásban levő víz áraszt. Belépve sajátságos szúrós, de nem kellemetlen szag üti meg orrunkat. Hatalmas deszkafallal két részre osztott vízmedence van előttünk: a Pokolsár ez, tombolva felfakadó, kavargó, örvénylő, zúgó, forrásban levő vizével.
A medencze falából óriási erővel, nagy tömegben kiáramló széndioxidgáz dolgozik itten; ez a vizet nemcsak állandó hullámzásban tartja, hanem a medencze falát alkotó agyagpalát megpuhítva, összezúzva, felkavarva, hamuszürkévé teszi.
A széndioxid a körlégnél nehezebb lévén, állandó gázréteg borítja a víz felszínét.
...A Pokolsár vize, mint valami háborgó vulkán, néha kicsap medencéjéből, s elöntéssel fenyegeti a vidéket"''.
Ilyen, Hankó Vilmos által leírt kitöréseket többször is feljegyeztek, így például [[1837]]-ben, [[1856]]-ban és [[1885]]-ben voltak a Pokolsárnak nagyobb kitörései.
==A Pokolsár kitörései==
A kitörések általában téli időszakokban vannak. Ilyenkor a csapadékvíz, hólé beszivárog a talajba, ott megfagy, ezáltal betömi a föld mélyében képződő széndioxid nyílásait. A kiömlés vonala alatt összegyűlemlő széndioxid gáz menedéket a soha be nem fagyó Pokolsár vizén keresztül jut a legkevesebb akadállyal a szabadba. Amikor a gázok feszítő ereje megnövekedik, a Pokolsár medencéjének falán az idevezető nyílásokon át
a víztömegen keresztül utat törhet a széndioxid, nagy erővel, zajjal, robajjal rohanva, magával ragadva az útjába álló köveket, iszapot, vizet.
==A gyógyvíz összetétele==
A Pokolsár vizének első vegyelemzését [[1890]]-ben végezték el, mely szerin t kitűnő alkali-sós savanyú víz. A víz hőmérséklete 15.5 Celsius fok volt.
Iszapja megszárítva hamvasszürke színű.
==Gyógyhatása==
Vizét és iszapját Csúzos, köszvényes és idegbántalmakra egyaránt sikerrel használják.
==Kovászna fürdői==
A városban található gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára.
A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.
| |||