„Király Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
1972-ben a hivatalos román politika elleni tiltakozásul előbb lemondott tisztségéről. A hatalom „száműzte”, kinevezték a románlakta Karánsebesi Fakitermekő- és Feldolgozó Kombinát vezérigazgatójává[[Krassó-Szörény megye]], majd visszaengedték Marosvásárhelyre. [[1978]]-ban levélben is tiltakozott a magyarságot sújtó román állami intézkedések ellen.Újra Karánsebesre számüzték. [[1978]]. június 16-án ismeretlen személy rálőtt Király Károly gépkocsijára. 1978 októberében, már a medgyesfalvi konzervgyár igazgatójaként, állást adott a börtönből frissen szabadult [[Visky Árpád]]nak és az 1977 óta üldözött [[Hosszú István]]nak. Beadványaival, a legfelső párt-és állami vezetéshez intézett leveleivel kiállt a romániai magyarok jogai mellett. Levelei külföldre juttatásával tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt Ceausescu jogtiprásairól.<kiralykaroly.spotblog.com>
Az [[1989]]-es forradalom után a román [[Nemzeti Megmentési Front Tanácsa|Nemzeti Megmentési Front Tanácsának]] alelnökévé választották. Részt vett a [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség]] megalakításában, [[1992]]-[[1993]] között a Szövetség [[háromszék]]i szervezetének volt az elnöke. Az [[1990]]. március 17-19.-i [[marosvásárhely]]i eseményekben, amikor a városban etnikai zavargásokra került sor ("[[fekete március]]"), jelentős szerepet játszott, mint a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Konkrétan, nyomást gyakorolt a Maros megyei rendőrség és katonaság akkori vezetőire, hogy lépjenek közbe, és állítsák le az atrocitásokat, ellenkező esetben hadbíróság elé viszi őket.
[[1990]]. május végén tagja lett a román Szenátusnak (a kétkamarás román parlament másik háza, a Képviselőház mellett). Nem töltötte ki a mandátumát, 1991. december 12-én lemondott.<ref>[http://www.parlament.ro/pls/parlam/structura.mp?idm=108&cam=1&leg=1990 A román parlament hivatalos honlapja]</ref>
19. sor:
:''Egy alkalommal megkérdeztem ([[Huszár Sándor]]tól), nincs-e kellemetlensége, nem zaklatják-e az én látogatásaim miatt? Sándor válasza meglepett. "Én mindig megírom a jelentést a szekunak, hogy itt jártál és mit beszélgettünk. A múltkor, miután itt jártál, másnap felkeresett a szekus tábornok – mondja –, nem tudta, hogy én már elküldtem a látogatásodról a jelentést.”''
:[…]
:''„Az RKP politikájával szemben tanúsított lemondó, megalkuvó, közreműködő magatartása miatt a romániai magyar elit egy része a párt eszközévé vált. Az erdélyi magyar elit együttműködői két csoportba tartoztak. [[Fazekas János]] köréhez tartozott a marosvásárhelyi, székelyföldi értelmiség
:''[[Gere Mihály]] köré tömörültek a párt- és államapparátusban és a kultúra terén dolgozó tekintélyes magyar értelmiségiek: [[Bodor Pál]], Szilágyi Dezső, [[Boros Zoltán]], [[Létay Lajos]], [[Péterfi István]] és mások.”'' (11. old.)
:[…]
| |||