„Néprajzi Múzeum (Budapest)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pl:Muzeum Etnograficzne w Budapeszcie
Swissroll (vitalap | szerkesztései)
pótlás: Havel Lipót építőmester + forrás
16. sor:
== Az épület ==
[[Fájl:Budapest Neprajzi Muzeum 002.jpg|bélyegkép|250px|A múzeum aulája]]
A jelenlegi múzeumi épület [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján [[1893]]-[[1896|96]]-ban épült fel Királyi Kúriának, [[Havel Lipót]] cseh származású építőmester kivitelezésében. [[1949]]-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori [[Kúria|Igazságügyi Palota]].
 
Az épület stílusa az [[Ybl Miklós]] utáni [[eklektika]] jegyeit mutatja, még részben [[neoreneszánsz]], erőteljes [[barokk]] formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektújában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából [[timpanon]]nal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az [[Attika (építészet)|attika]] tetejét megkoronázó hármas fogaton az ''Igazság istennő''jének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor [[Senyei Károly]] munkája. Kétoldalt a ''Törvényt adó'' és a ''Törvényt látó'' ülő szobra [[Fadrusz János]] alkotása. A timpanon szoborcsoportja [[Zala György]] műve, amely három részből áll: középen az ötalakos ''Bírósági tárgyalás'' látható, a sarkokban pedig a ''Törvényhozás'' és a ''Törvénytanítás'' fekvő férfi[[allegória|allegóriái]]. A homlokzat többi szobrát [[Róna József]] és [[Donáth Gyula]] készítette.
33. sor:
* Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616
* Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 ISBN 9630034905
* Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus (Bácsaki Vera: Havel Lipót). Budapest : HVG Kiadó, 2004. ISBN 9637525610
 
== Külső hivatkozások ==