„Tengelyterhelés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átfogalmazás
rendezés
3. sor:
 
== Vasúti pályák teherbírása ==
A vasúti pályán megengedett tengelyterhelés elsősorban a [[sín]]rendszertől és az aljtávolságtól, továbbá az aljak méretétől, az [[ágyazat]] anyagától és vastagságától, a [[sínleerősítés]] módjától függ. A pályán alkalmazható tengelyterhelés fordítottan arányos az alkalmazható sebességgel, a ''tengely-túlterhelt'' járművek lassabban közlekedhetnek.
Az [[európa]]i vasutakon a legnagyobb tengelyterhelés értéke jellemzően 210–250 kN, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és a volt [[Szovjetunió|szovjet]] államokban ennél jóval nagyobb értékek is szokásosak.
 
Az [[európa]]i vasutakon a legnagyobb tengelyterhelés értéke jellemzően 210–250&nbsp;kN, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és a volt [[Szovjetunió|szovjet]] államokban ennél jóval nagyobb értékek is szokásosak. Hazánkban a vasúthálózat kialakulásától egészen a [[második világháború]] végéig csak igen kis mértékű fejlődés volt megfigyelhető. A [[20. század]] elejétől a [[Budapest]]ről [[Bécs]]be vezető vasútvonalakon 160 kN volt a legnagyobb alkalmazható tengelyterhelés, a többi fővonalon még évtizedekig 140&nbsp;kN volt a maximum. Mellékvonalakon ez az érték 100–120&nbsp;kN körül alakult. Jelentősebb fejlődés a [[második világháború]] után az országszerte lezajlott pályarekonstrukciók nyomán fokozatosan emelkedett az Európában ma szokásos értékekre. <!--Néhány mellékvonalon természetesen ennél kisebb értékekkel is találkozhatunk.-->
 
A jelenlegmagyarországi közforgalmú vasútvonalakon érvényes értékeketlegnagyobb tengelyterhelési értékek a ''Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.'' honlapjáról letölthető [http://www2.vpe.hu/document/23/Husz_2009_2010_melleklet.zip 2009/2010. évi Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ) mellékletében] a 3.3.1.1. pont alatt találjuktalálható.
 
=== Vasúti jármű tengelyterhelésének számítása ===
A tengelyterhelés a vasúti járművek, így elsősorban a [[mozdony|vontatójármű]]vek tervezésekor igen lényeges korlátot jelent. A vontatójárműbe építendő, kellő teljesítményű gépezet tömegét megfelelő számú tengelyre kell elosztani, hogy egyetlen tengely terhelése se lépje túl a kitűzött értéket. A tengelyek számának növelése azonban növeli a jármű gördülési ellenállását, beszerzési és karbantartási költségét és a jármű nem hasznos tömegét, így energiafogyasztását is.
 
A tengelyterhelést korszerű, szimmetrikus futóművel ellátott járműveken úgy számítják ki, hogy a jármű saját tömegének és a rakománytömegének az összegét elosztják a jármű tengelyszámával. A jármű futásbiztonsága, a vontatójármű kerékperdülésének veszélyének csökkentése szempontjából is lényeges a tengelyek egyenletes terhelése. Régebbi, főleg soktengelyes [[gőzmozdony]]ok futóműveinél ez az egyszerű módszer természetesen nem használható, ott részletesebb számítások szülkségesekszükségesek.<br> Szintén nem egyenletes a '''tengelyterhelés'''-eloszlás számos, hajtó- és futótengelyekkel egyaránt rendelkező motorkocsik és motorvonatok esetében, ahol az utasteher egyenletes elosztása (pl. a gépi berendezés helyigénye miatt) nem lehetséges, illetve éppen a gépi berendezés tömege szerkezeti okokból nem osztható el a jármű tengelyein.
 
== Közutak teherbírása ==
17 ⟶ 19 sor:
== Források ==
{{források}}
 
==Kiszámítása==
A tengelyterhelést korszerű, szimmetrikus futóművel ellátott járműveken úgy számítjuk ki, hogy a jármű saját tömegének és a rakománytömegének az összegét elosztjuk a jármű tengelyszámával. A jármű futásbiztonsága, a vontatójármű kerékperdülésének veszélyének csökkentése szempontjából is lényeges a tengelyek egyenletes terhelése.<br>
Régebbi, főleg soktengelyes [[gőzmozdony]]ok futóműveinél ez az egyszerű módszer természetesen nem használható, ott részletesebb számítások szülkségesek.<br>Szintén nem egyenletes a '''tengelyterhelés'''-eloszlás számos, hajtó- és futótengelyekkel egyaránt rendelkező motorkocsik és motorvonatok esetében, ahol az utasteher egyenletes elosztása (pl. a gépi berendezés helyigénye miatt) nem lehetséges, illetve éppen a gépi berendezés tömege szerkezeti okokból nem osztható el a jármű tengelyein.
 
{{portál|vasút}}