„Nagy István (festő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Csíkszeredai festők” kategória eltávolítva; „Csíkszeredaiak” kategória hozzáadva (a HotCattel)
5. sor:
== Életpályája ==
 
[[Csíkszereda|Csíkszeredában]] befejezte a gazdasági népiskolát, tanítóképzőt végzett [[Kolozsvár]]ott és az alföldi [[Homokmégy]]en tanított. Az iskolában kiállította szénrajzait, [[Keleti Gusztáv]] felfedezte tehetségét. Így került a [[budapest]]i Mintarajziskolába. Ezután [[München]]ben és [[Párizs]]ban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt [[Itália|Itáliában]]. Tanulóévei során mindvégig a csíki magánjavak ösztöndíját élvezte. Testvérének hívására többször hazatért, ilyenkor [[Bíró Béla]] művészettörténész vendégeként [[Makó]]n lakott.<ref>{{maút}}</ref><ref>{{MakóMono5}}</ref> [[1902]]-ben újabb vándorévek kezdődnek az [[első világháború]]ig, de most már a szülőföldjén: Csíkban, Gyergyóban.
 
Első kiállítása 150 munkájából [[1902]]. [[június 8.|június 8-án]] nyílt meg [[Csíkszereda|Csíkszeredában]]. A háborúban a [[galícia]]i fronton katonaportrékat készített. [[1919]]-ben [[Budapest]]re költözött. [[1920]]-tól a [[Nagyalföld]]ön festett, először [[Szentes]]en [[Koszta József]]fel együtt, majd [[Kecskeméti művésztelep|Kecskemét]]en és [[Baj]]án. Nagyszabású gyűjteményes kiállítasa [[1923]]-ban általános elismerést váltott ki. [[Kosztolányi Dezső]] és [[Lyka Károly]] is lelkesedéssel írt alkotásairól, [[Surányi Miklós]] pedig regényt írt róla. [[1933]]-ban végleg letelepedett Baján feleségével és fiával. Több mint 4000 művét tartják számon, ezek többsége ma három országban található meg ([[Románia]], [[Szerbia]] és [[Magyarország]]), műveit őrzik a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], a [[szabadka]]i (Subotica) múzeumban, legtöbbet a bajai múzeumban, a [[Kecskeméti Képtár]]ban külön kiállítóterem mutatja be képeit, számos képe magángyűjteményekben van.