„Szerepjáték” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  9 évvel ezelőtt
→‎Magyarországi története: Lapozgatós könyvek link jav.
a
(→‎Magyarországi története: Lapozgatós könyvek link jav.)
A szerepjáték műfajához kapcsolódó lapok is megjelentek ugyanebben az időben. [[1989]]-ben megjelent a ''[[Fantasy (magazin)|Fantasy]]'' című magazin, ami [[1990]]-ben ''[[Atlantisz (magazin)|Atlantisz]]'' néven havilappá alakult. Ez [[1991]]-ig bezárólag elsősorban az angolszász műveket mutatta be. [[1992]]-ben indult útjára a ''[[Bíborhold]]'' című szerepjátékos magazin, ami a konkurenciaharcnak köszönhetően néhány évvel később ''Holdtöltére'' lett átkeresztelve, de végül [[1995]]-ben ez is megszűnt. A lap évekig a szárnyait bontogató szerepjátékos szubkultúra meghatározó fóruma és szaklapja volt. A Bíborhold munkatársai indították útjára 1992-ben az első magyar [[levelezős szerepjáték]]ot is, a ''[[Túlélők Földje|Túlélők Földjét]]''. Népszerűségét jelzi, hogy volt időszak, amikor több ezren játszották. [[1994]]-től megjelent a ''[[Rúna (magazin)|Rúna]]'' magazin, ami elsősorban az akkor már piacon lévő M.A.G.U.S.-t kívánta támogatni. A két nagy lap mellett számos kisebb is feltűnt, de ezek csak ideig-óráig maradtak meg a piacon. Ilyen volt például a ''[[Démon (magazin)|Démon]]'' is. Az [[internet]] széles körű elterjedésével szerepjátékkal foglalkozó honlapok jelentek meg, amelyek manapság is otthont adnak fórumoknak és részben átvették a havilapok szerepét.<ref name="tvbib" /><ref name="zsáner" /><ref name="Hungarianscene">[http://www.rpg.net/realm/world/hungary.html Szigeti Sándor: ''Hungarian RPG-scene – A Short History of Roleplaying in Hungary'']</ref>
Magyarországra a szerepjáték nem közvetlen úton jutott el, hanem megelőzte egy közvetítő változata, a [[lapozgatós könyvkönyvek]]ek. A ''[[Kaland Játék Kockázat]]'' néven is ismeretes sorozat részei, a nyolcvanas évek végétől jelentek meg hazánkban. Habár nem tekinthetők igazi szerepjátéknak, fontos szerep jutott nekik abból a szempontból, hogy a magyar közönséggel is megismertették a nem lineáris, passzív olvasás és játék élményét. Ezek a lapozgatós könyvek sokkal inkább voltak játékok, mint regények. A leírt történet szereplőjének tetteit bizonyos keretek között az olvasó irányíthatta. A cselekmény választási lehetőségeket ajánlott fel az olvasónak, akinek döntésének megfelelően az adott oldalra kellett lapoznia. A könyvet így nem elejétől a végéig olvasták, hanem oda-vissza lapozgatva. A történet alakulását így az olvasó irányíthatta, az előre meghatározott választási lehetőségek alapján. Ez a merőben új játék és olvasási stílus Magyarországon is új távlatokat nyitott. Igazi szerepjátéknak azonban azért sem nevezhető, mert nem társaságok játszották, és a szerepjátékkal ellentétben a cselekményt csak meghatározott irányokba lehetett mozgatni. A lapozgatós könyvek világképe is sokban emlékeztet a klasszikus szerepjátékokéra: leginkább fantasy ([[Ian Livingstone]]: ''A gyíkkirály szigete'' vagy a ''Bajnokok próbája'') és [[cyberpunk]] (Ian Livingstone: ''Az országút harcosa'') környezetben játszódtak a történetek. A ''Kaland Játék Kockázat'' sorozat és hasonló lapozgatós könyvek virágkora a nyolcvanas évek végétől kezdődően a kilencvenes évek első felében volt, aminek az igazi szerepjátékok megjelenése vetett véget.<ref name="Hungarianscene" />
A nyolcvanas évek legvégén, illetve a kilencvenes évek elején a komolyabb külföldi szerepjátékokhoz nem volt könnyű hozzájutni Magyarországon. A problémát nem csak a játékok beszerezhetősége jelentette, hanem az éledő szerepjátékos közösségek alacsony anyagi lehetőségei is – tekintettel arra, hogy az akkori szerepjátékosok tízes évei végén, húszas évei elején járó, leginkább még önálló keresettel nem rendelkező diákok voltak. Szintén komoly problémát jelentett, hogy hivatalos magyar fordítás nem létezett a híres külföldi szerepjátékokról. A körülmények hatására jött létre az ''Advanced Dungeons & Dragons'' szerepjáték kalóz fordítása, a hivatalosan sose kiadott, csak kézről kézre járó fénymásolat, ami ''[[Rubin Kódex]]'' néven vált ismerté a magyar szerepjátékos társadalom berkeiben. Erre a házi készítésű fordításra jellemző volt, hogy néhol hemzsegett a fordítási és stilisztikai hibáktól, ennek ellenére azonban komoly forrásnak számított a műfaj kedvelőinek körében.<ref>[http://klub.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=27 Magyar Nemzet (1999. január 18.): ''Hódítanak a szerepjátszó társasjátékok'']</ref>