|
#Maradhat ki olyan, amit valaki nem gondol fontosnak. Ezt is el szeretnénk kerülni '''(2. cél)''', mert ahogy Bennó is mondta, az ilyen módon nem linkelt lapokra senki sem fog rátalálni. Én sem szívesen mászkálnék a Wikipédia névterek kategóriáiban, hogy megtaláljam ezeket, sokkal jobb, ha a menüből, majd ízlésesen, értelemszerűen felépített és magyarázattal ellátott lapokon keresztül találom meg, amit keresek. Ezért kell minden kisebb témakör számára értelmesen felépített irányító lapot létrehozni, és innen indulna ki a felhasználó, visszajutni meg bármikor visszajuthatna ezekhez pl. egy [[breadcrumb]] segítségével. [[Szerkesztő:Dani|Dani]] <sup>[[Szerkesztővita:Dani|vita]]</sup> 2010. február 3., 16:56 (CET)
==[[WP:STIL]]-be==
'''Kerüljük:'''
*a közhelyeket! A közhelyek gyakran divatból, gyakran sznobságból keletkeznek. Tipikus példa erre a "nem történt intézkedés" , ami a pongyolaság, az elkendőzés megnyilvánulása.
*hivataloskodást! Sokszor előfordulnak a médiában is hivatali, hivatalos szavak és ezekkel gyakran a semmitmondás, a mellébeszélés is. Pl: megyei szinten, vállalati szinten. Ehelyett jóval szebb a "megyében" és a "vállalatnál". Az ilyen kifejezések használatával homályban marad a gondolta, és a felelősség elkenődik.
*szakmaiságot! Vannak szerkesztők, akik egy bizonyos téma szakértői és hozzáértésüket szakszók használatával akarják kifejezni. Ezeket a kifejezéseket ajánlott kerülni, mivel az olvasók sokszor nem fogják ezeket érteni. Ha a mondat egy részét homályba burkoljuk, akkor meg fog szakadni a kommunikációs lánc. Példák: árszínvonal (ár), társadalmi időalap (idő), rendszeres végzett szolgáltatásnyújtás (rendszeres szolgáltatásnyújtás).
*ideges szókat! Az idegen szavakat leginkább a sznobizmus és az áltudományosság terjeszti. Az idegen szavak használatával ugyanaz a gond, mint a szakmai kifejezésekkel, ha túl sokat használunk belőlük egy alfejezeten belül, akkor az olvasó elveszítheti az összefüggéseket. Ha lehet, az idegen szavak helyett a magyar megfelelőket használjuk. Pl. imázs (kép, énkép), empátia (beleérzés), tender (versenytárgyalás).
'''Figyeljünk:'''
*a központozásra! Az írásjeleink nagyon is összefüggnek a gondolkodással, így kitételüket vagy elhagyásukat alaposan meg kell fontolni. Pl. egy mondatban a vessző elhagyása vagy feleskeges kitétele megzavarja az olvsót. Ha hiányzik továbbmegy, és később jön rá, hogy más viszonylatban jár; ha felesleges, megáll, szünetet tart, és csak később veszi észre, hogy megtévesztették.
A mondatok tagolására, könnyebb megértésére egyéb írásjelek is szolgálnak: a pontosvessző, kettőspont, gondolatjel zárójel. A pontosvessző nagyobb gondoltai egységeket vagy csoportokat különít el, melyek egy bizonyos mértékben mégis összetartoznak; a kettőspont idézetet, felsorolást, részletezést is bevezethet; a gondolatjel, a zárójel a mellékes részleteket segít elkülöníteni.
'''Az olvasókat megragadó írásmű 3 ismérve:'''
#A szerző legyen otthon a témában, ismerje alaposan, ekkor lesz mélysége vagy húzás az írásnak.
#A szerző higgyen abban, amiről ír, a muszájból írt művekből árad a kényszer és az unalom.
#Nagyon fontos az érdekes, az olvasó figyelmét megragadó [[Wikipédia:Bevezető|indítás]]. A legtöbb írásmű első mondatainak elolvasása után eldől, hogy az olvasó tovább fogja-e azt olvasni.
==Forma==
|
