„Jel (informatika)” változatai közötti eltérés

Az [[információelmélet]]ben egy '''jel''' a kommunikációs csatorna állapotainak egy sorozata, amelyet üzenetté lehet dekódolni. Egy ''kommunikációs rendszer''ben, egy ''küldő'' kódol egy ''üzenet''et jelekké, amelyet a kommunikációs ''csatorna'' segítségével a ''vevő''nek el lehet juttatni. Például a "Volt egy török, Mehemed" szavakat mondjuk a telefon mikrofonjába. A telefon a hangokat [[elektromos feszültség]] jelekké alakítja. A telefon az elektromos jeleket telefonhálózat segítségével a vevő telefonjába továbbítja, ahol az visszaalakul hanggá.

Az [[információelmélet]] mind a folyamatos jeleket [[analóg jel]]ek, mind pedig diszkrét jeleket vagy a kvantált jeleket, ameyleket közösen [[digitális jel]]eknek nevezünk. A jelek által hordozott információt, függetlenül attól, hogy azt analóg vagy digitális jelek hordozzák, mérhetjük akár másodperc, akár átvitt szimbólum alapon is.

Az információelmélet szerint az üzenetet egy [[sztohasztikus folyamat]] generálja, és az átvitt jel pedig az üzenet statisztikai jellemzőiből származik.

Két fő jeltípust különböztetünk meg: az ''[[analóg|analóg]]'' és ''[[digitális|digitális]]'' jelet. Röviden, a két jeltípus közötti különbséget úgy határozhatjuk meg, hogy a digitális jelek a következőkben meghatározott ''diszkrét'' és ''kvantált'' jellemzőkkel bírnak, míg az analóg jeleknek nincsen ilyen jellemzőjük.

A jelek frekvencia tartománybeli viselkedésének elemzésére szolgál a jel [[frekvencia spektrum]]ának elemzése. A technika mind az analóg, mind a diszkrét jelekre alkalmazható.

== Lásd még ==

* [[Zaj]]

* [[Jel/zaj viszony]]

* [[Jelfeldolgozás]]

** [[Digitális jelfeldolgozás]]

* [[Képfeldolgozás]]

** [[Digitális képfeldolgozás]]