„Pirk János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
Korán árvaságra jutott, földműves nagyszüleihez került [[Szatmár]]ra, ahol paraszti munkát kellett végeznie. A rajzolást már gyermekkorában igen kedvelte, ezért Litteczky Endre szatmári festőművészt kérték meg, hogy tanítsa. Szénrajzokat, kompozíciókat készített. Tudomására jutott, hogy [[Thorma János]], az ''Aradi vértanúk'' c. festmény szerzője Nagybányán fest és tanít. 1921 nyarán hozzá sietett, 1 hónapot töltött a festőiskolában, Thorma János volt a mestere. Hamar hazahívták a nagyszülők dolgozni, de a továbbiakban igyekezett minden nyarát Nagybányán tölteni. Nagyon hamar nagyon sokat fejlődött. Ebből az időszakból valók kaszálók, kőtörők, szántó lovak témájú rajzai, az alakokat mind mozgásban ábrázolta.
1924-től [[Budapest]]en tanult a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]], ahol [[Réti István]] volt a mestere. Szorgalmasan dolgozott a főiskolán, érezte, hogy szükség van mesterségbeli tudásának fejlesztésére. Tanulmányait többször is meg kellett szakítania az otthoni gazdaságban végzendő munkálatok miatt, így főiskolai tanulmányait majd csak 1933-ban fejezte be. 1930-ban elnyerte a Székesfőváros festészeti díját. A festészeti díjjal járó pénzjutalmat párizsi utazásra költötte. Párizsban [[Puvis de Chavannes]], [[Rembrandt]], [[Gustave Courbet|Courbet]], [[Daumier]], s mindenek előtt [[Jean-François Millet]] művészete hatott rá. 1933-ban Korb Erzsébet ösztöndíjjal [[Olaszország]]ba is kijutott, majd 1936/37-ben egy évet töltött állami ösztöndíjjal a [[róma]]i [[Collegium Hungaricum]]ban, közben folyamatosan Nagybányán dolgozott, amennyit csak tudott. Végleg majd csak 1944-ben hagyta el Nagybányát, s [[Szentendre|Szentendrére]] költözött, a [[szentendrei művésztelep]]en lakott, de külön alkotott. 1970-74 között a szentendrei rajzkört vezette. [[1980]]-tól tagja lett a Szentendrei Grafikus Körnek. Sikere volt [[rézkarc]]aival.
== Művészete ==
| |||