„IV. Jenő pápa” változatai közötti eltérés

{{Pápa infobox|

név=IV. Jenő pápa|

Eredeti neve=Gabriele Condulmer|

Születési ideje=[[1383]], [[Velence (Olaszország)|Velence]]|

Előző pápa=[[V. Márton pápa|V. Márton]]|

Következő pápa=[[V. Miklós pápa|V. Miklós]]|

}}

 

Ezek után mindenesetre Jenőn volt a sor, aki ígéretének megfelelően igyekezett minden politikai szálat megmozgatni, hogy [[keresztes háborúk|keresztes háborút]] indítson a törökök ellen. Zsigmond halála után [[Magyarország]] trónján [[I. Ulászló]] király ült, aki [[Hunyadi János]] hadvezéri tehetségében bízva hadakozott a törökök ellen. Jenő minden erejével biztatta a keresztény államokat az összefogásra, és [[1442]]-ben Cesarini bíborost [[Buda|Budára]] küldte, hogy segítse Ulászló és Hunyadi seregtoborzását és küzdelmét a [[Balkán-félsziget]]en. A pápai felhívásra több nemzet fia is érkezett a Magyar Királyság területére, de igazán nagy segítség nem érkezett nyugatról. A pápa flottát szereltetett fel, amely a tervek szerint a [[Dardanellák|Hellészpontosznál]] tartóztatja fel a török seregeket. De a hatalmasra duzzadt sereg végül [[1444]]-ben [[Várna|Várnánál]] súlyos vereséget szenvedett. A harcokban meghalt a magyar uralkodó és Cesarini bíboros is. A politikai segítségnyújtás pedig végleg szertefoszlott. A kudarc után János császár sem erőltette tovább az egyházak egyesülését.

 

=== Az utolsó felvonás ===

A Bázelből Ferrarába, majd Firenzébe utazó klérus legnagyobb része ekkor már Jenő mellett állt, és a továbbműködő bázeli zsinat egyre elhagyatottabb volt. Mindenesetre a konciliarizmus csúcsának tekinthető az [[1439]]-ben kiadott ''Sacro-sancta'' kezdetű enciklika, amelyet a zsinat egyik vezetője, d'Allemand bíboros, [[Arles]] kardinálisa sürgetett. Noha ezt már csak hat püspök írta alá, a dekrétum kimondta, hogy az egyetemes zsinat mindenben a pápa felett áll, és senkinek sincs joga feloszlatni azt. Aki mégis megkísérelné azt, eretneknek nyilvánítandó. Ezen gondolatmenet alapján a bázeli zsinat radikális döntésre szánta el magát, és [[1439]]. [[június 25.|június 25-én]] a bázeliek megfosztották Jenőt a pápai hatalomtól, majd a megüresedett trónra [[Savoy|Szavoja]] [[herceg]]ét, Amadeust választották meg, aki felvette az [[V. Félix]] uralkodói nevet. A választással több gond is volt. Egyrészt Félixet, aki egyébként a történelem utolsó ellenpápája volt, mindössze egyetlen bíboros választotta meg, de ami ettől is súlyosabb egyetlen világi hatalom sem támogatta. A legnagyobb nemzetközi sikert az jelentette, hogy [[Franciaország]] kihirdette, semleges álláspontra helyezkedik. De Európa többi része hallani sem akart egy újabb egyházszakadásról, így egyöntetűen Jenőt ismerték el egyházfőnek. A bázeli zsinat lassan elhalt.