„Saga” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.66.105.144 (vita) szerkesztéséről Szasza szerkesztésére |
|||
2. sor:
A '''saga''' (ejtsd: szága) [[próza]]i formában szájhagyományosan őrzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt [[Elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]], amelyet helyenként [[vers]]es betétek szakítanak meg. A saga műfaja az [[izlandi irodalom]]ban volt elterjedt a [[9. század|9]]-[[14. század]]ban. A saga [[skandináv]] szó, a jelentése "történet" (az izlandi nyelvben "történelem" is). A sagákat [[Izland]]on írták, a műfaj nem terjedt el más skandináv területeken. A sagák írói, lejegyzői szinte kivétel nélkül névtelenek. A kevés ismert szerző közül a politikusként és történetíróként kiemelkedő izlandi [[Snorri Sturluson]]t ([[1179]] - [[1241]]) tartják a legnevesebbnek.
==Sagaműfajok==
A világirodalmilag és esztétikailag legértékesebb, leginkább olvasott műfajhoz tartoznak az úgynevezett '''nemzetségi sagák''' ''(Íslendinga sögur),'' melyek elsőrendűen a 9-10. századi Izlandra települő nemzetségek és leszármazottaik nevezetes történeteiről szólnak.
A második legismertebb sagaműfaj a '''királysagák''' ''(konungasögur)''. Tartalmi jellemzőjük, hogy 8-13. századi norvégiai – igen ritka esetben: dán – királyok élettörténetét, uralkodásuk epizódjait árázolják. Szerzőik már többnyire nem névtelen izlandiak. A műfaj csúcspontja [[Snorri Sturluson]] (ejtsd: ''sztürlüszon'') ''[[Heimskringla|Földkerekség]]'' ''(Heimskringla)'' című gyűjteményes műve 1230 körül.
Nagyon nevezetes sagaműfaj a '''hajdankori sagák''' ''(fornaldarsögur)'', melyek leginkább 1250-1325 között, az izlandi honfoglalás előtti korok, így a germán népvándorlás, majd a vikingkor idejéből vett történeteket dolgoznak fel, a szájhagyományozási periódus hosszúságától olykor fantáziadúsabb, kalandosabb, mesésebb stílusban.
A fenti három, szépirodalmilag fikciós műfaj mellett igen fontosak az úgynevezett '''jelenkori sagák''', melyeknél a történés és a megírás között csak néhány évtized telt el, ennél fogva már inkább dokumentárisabbak, jegyzőkönyvszerűek, realisták. Ide tartoznak az úgynevezett Sturlunga-sagák ''(Sturlunga sögur)'' és a püspöksagák ''(biskupa sögur).''
==A sagák jellemzői==
A sagák egy-egy régebbi korban élt hős (például viking király, illetve izlandi nemzetségfő) vagy egy kortárs személy valamely nevezetes tettét mesélik el eleinte aprólékosan részletezve, majd az események drámaivá válásakor [[ballada]]i stílusra váltva. A [[kereszténység|keresztény]] korban az európai [[szent]]ekről és a skandináviai [[vértanú]] [[püspök]]ökről is születtek sagák.
A sagák egyik érdekessége a mai szemmel is modernnek tűnő távoli, tárgyilagos nézőpont. A főhősök között egyaránt vannak jók és gonoszak, de az előadó sohasem foglal állást, miközben aprólékosan előadja hőse tetteit. A [[dráma]]i hatás részben ebből a közömbösnek tűnő előadásmódból fakad, hiszen az események a legtöbbször megdöbbentő, néha véresen kegyetlen végkifejlethez vezetnek. Mégha a hősökkel sokszor nem tudunk is azonosulni (az egyik fő téma például a gondosan kivitelezett vérbosszú), a szereplők viselkedése megkapóan emberi. A sagákban soha nem kérdezi senki az okokat, a cselekmény irányítója a sors, amivel szemben az ember, még az uralkodó is tehetetlen.
Minden saga egyforma bevezető szavakkal (Volt egyszer egy ember, akit úgy hívtak, hogy…), majd rövid családfával és a hősnek a többi szereplőhöz való viszonyának vázolásával kezdődik. A szereplők igazi tulajdonságait nem az elbeszélőtől, hanem magukból az eseményekből ismerjük meg, a cselekmény előrehaladása során. A sagák kulcsfogalmai a becsület, az erkölcs, a szerencse, a büszkeség, a bosszú és a sors, a történetekben végül is minden ezek körül forog. A főhős mindig tudja, hogy mit diktál a kötelessége, és ez a korabeli hallgató számára sem volt kérdéses.
A korabeli európai [[középkor]] mesés, misztikus világához képest a sagák világa rendkívül egyszerű és realista, itt soha nincsenek homályos [[allegória|allegóriák]], vagy fantasztikus lények, sárkányok, óriások és varázslók. A sagákban csak hétköznapi tájakat és figurákat, egyszerű, kiszámítható gondolkodású embereket találunk.
==A leghíresebb sagák==
| |||