„Walter Ulbricht” változatai közötti eltérés

| képméret =200px

| képaláírás =Ulbricht egy újévi beszéd közben [[1962]]-ben

| város =

| sorszám =

| halálozási dátum =[[1973]]. [[augusztus 1.]] {{életkor-halott|1893|6|30|1973|8|1}}

| halálozási hely =[[Döllensee]]

| párt =[[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]], [[Németország Kommunista Pártja|KPD]], [[Németország Szocialista Egységpártja|NSZEP]]

| foglalkozás =politikus

'''Walter Ernst Paul Ulbricht''' ([[Lipcse]], [[1893]]. [[június 30.]] – [[Döllensee]], [[Berlin]]től északra, [[1973]]. [[augusztus 1.]]) [[Kommunizmus|kommunista]] német politikus, az [[NDK]] államtanácsának elnöke.

 

Eredeti szakmája asztalos volt. [[1908]]-ban lépett be a [[lipcse]]i Ifjú Munkások Egyesületébe, [[1912]]-ben a [[SPD|szociáldemokrata]] párt tagja lett. Az első világháború alatt [[Európa]] több hadszínterén megfordult. [[1917]]-ben belépett a Független Német Szociáldemokrata Pártba. A német hadsereg [[1918]]. novemberi összeomlásakor tagja lett alakulata katonatanácsának. [[1920]]-ban feleségül vette Martha Schmellinskyt. Lipcsébe való visszatérése után részt vett a [[Németország Kommunista Pártja|Németország Kommunista Pártjának]] megalapításában és e párt színeiben [[Szászország]] tartományi parlamentjének képviselője is lett. [[1928]]-tól kezdve képviselő a [[Reichstag]]ban és tagja az NKP központi bizottságának.

 

1933-ban, a kommunista párt feloszlatásakor illegalitásból vezette tovább pártját. A [[nemzetiszocialista]] hatalom elől [[Párizs]]ba majd [[Prága|Prágába]] menekült. A [[második világháború]] kezdete előtt [[Moszkva|Moszkvába]] emigrált és a moszkvai rádió német nyelvű adásának munkatársa lett. Felkereste a szovjet hadifogságba esett német katonákat és megpróbálta őket megnyerni egy háború után megalapítandó kommunista német állam ügyének. A [[sztálingrádi csata|sztálingrádi csatában]] hangszórókon keresztül ő szólította fel megadásra a bekerített német katonákat. [[1943]]-tól a Szabad Németország Nemzeti Bizottságának tagja. Propagandisztikus okokból támogatta az emigráns német kommunisták és a hadifoglyok együttműködését.

 

[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-19204-1399, Ansprache von Walter Ulbricht.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Walter Ulbricht 1946-ban]]

A köré szerveződő csoport élén [[1945]]. [[április 30.|április 30-án]] érkezett meg a megsemmisült [[Németország]]ba. Újjászervezte a Német Kommunista Pártot, majd 1946-ban kikényszerítette a szovjet megszállási övezetben működő [[SPD]] és a kommunista párt egyesítését ([[NSZEP]]). 1949-ben az [[NDK]] megalapítása után a Minisztertanács főtitkára lett. 1950-ben kinevezték a [[NSZEP]] központi bizottságának főtitkárává, majd 1953-ban a [[NSZEP]] főtitkárává. Ezután újból megnősült, második felesége a kommunista mozgalomból ismert Lotte Kühn lett. [[Sztálin]] halála után ideiglenesen megingott vezető pozíciója. Furcsa módon éppen a [[Sztálin]] halála után kitört zavargások erősítették meg posztján, mivel a szovjetek nem kívánták Ulbricht leváltásával gyengeségük jelét adni. Ulbrichtot a sztálinizmus és a személyi kultusz iránti mély elkötelezettsége arra sarkallta, hogy fellépjen a párton belüli kritikusaival szemben, akiket [[1958]] folyamán „frakcióskodóknak” bélyegzett és kizáratott a pártból.

1971-ben Ulbrichtot „egészségügyi okokból” szinte valamennyi pozíciójából leváltották és helyére a [[Brezsnyev]] által támogatott [[Erich Honecker]]t állították.

 

Jelentéktelen tisztségeit haláláig megtarthatta és fenntartották számára az akkor semmiféle hatalmat nem jelentő NSZEP főtitkári tisztséget is. [[1973]]-ban a keletnémet állam [[döllensee]]i vendégházában halt meg a X. Világifjúsági játékok idején. Ulbricht díszsírhelyet és hivatalos állami temetést kapott a friedrichsfelde temetőjében lévő Szocialisták Mauzóleumában. Nem sokkal halála után nevét törölték az [[NDK]] valamennyi tankönyvéből.

 

 

{{DEFAULTSORT:Ulbricht Walter}}

[[Kategória:Hidegháború]]

[[Kategória:A Német Demokratikus Köztársaság politikusai]]

[[en:Walter Ulbricht]]

[[ar:والتر أولبرخت]]

[[ca:Walter Ulbricht]]

[[cs:Walter Ulbricht]]